Ebben a bejegyzésben 8 kérdés formájában megválaszoltam Neked, milyen adózási szempontokat kell figyelembe venniük az egyéni vállalkozóknak, hová jegyezzék be a vállalkozásukat, ki legyen a tulajdonos, illetve milyen kötelességekkel kell számolni, ha valaki áfefizető lesz.
A kérdéseket azok a vállalkozók tették fel, akik pályázatra szeretnének jelentkezni.
1. kérdés: PFA, I.I. vagy SRL? Melyiket válasszam?
Hogy könnyebb legyen eldönteni, összegyűjtöttem az adózási szempontokat és a főbb jellemzőket.
A P.F.A.-nak 3 alkalmazottja és 5 tevékenységi kódja (CAEN), míg az I.I-nek 8 alkalmazottja és 10 tevékenységi kódja lehet; az I.F. pedig nem alkalmazhat családon kívüli munkaerőt.
Ha a múlt évi jövedelem meghaladta a 22 800 lejt vagyis a havi nettó 1900 lejt:
- A befizetendő jövedelemadó 10%,
- a nyugdíjjárulék (CAS) a nettó jövedelem 25%-a,
- az egészségügyi járulék (CASS) a minimálbér 10%-a P.F.A., I.I. és I.F. esetén is, ha a múlt évi jövedelem meghaladta a 22800 lejt, havi nettó 1900 lejt.
- Emellé jön még a CAM 2,25%-os járulék, ha alkalmazottat jelentenek be.
A vállalkozás fix adós jövedelemről (norma de venit) akkor tér át valós adózásra (sistem real), ha a forgalma meghaladja a 100 000 eurót.
Ezzel szemben az SRL-nek bármennyi alkalmazottja és bármennyi tevékenységi kódja lehet. A jövedelemadó 1-3% között mozog az alkalmazottak számától függően, a profitadó 10%, az osztalékadó (dividens) pedig 5%. Eddig osztalékadó után számolták a CASS-t, ha nem volt alkalmazott; ha pedig volt, akkor nem kellett fizetni. Idén már abban az esetben kell osztalék után fizetni a CASS-t, ha a tavalyi éves bevétele (összesen osztalékból, bérekből, egyéb tevékenységekből) meghaladta a 22 800 lejt.
Erről már írtam egy bővebb bejegyzést, itt olvashatod: https://sarkikonyvelo.ro/kft-vagy-egyeni-vallalkozas-az-elonyosebb/
Profitadót és nem jövedelemadót fizet a vállalkozó, ha a cég éves forgalma meghaladja az 1 000 000 eurót. 2017-ig még akkor is lehetett profit adós egy cég, ha a törzstőkéje minimum 45 000 lej volt, vagy ha a jövedelmének 20%-a konzultációból származott. Ezt a törvényt most eltörölték!
2. kérdés: Családon belül ki legyen a tulajdonos?
Ennek nincs különösebb jelentősége, csak abban az esetben, ha egyik félnek van már vállalkozása vagy részes egy vállalkozásban. Ugyanis egy tulajdonos akkor működtethet két céget, ha nem egyedüli alapító, hanem van egy vagy több társa.
3. kérdés: Hová jegyezzük be a vállalkozásunkat?
Tömbházlakás esetén szükséges lehet a szomszédok beleegyezése, ha ott helyben folyik a tevékenység. Egy ingatlanon belül több céget is bejegyezhetünk, ha mindenkinek külön helyet biztosítunk.
Pénzügyi szempontból a contract comodat kockázatos szerződésnek minősül, mivel sem közjegyző, sem ügyvéd nem hitelesíti. Ebben az esetben az a legjobb, ha a cég a saját ingatlanjának címére van bejegyezve.
Ám még előnyösebb, ha oda jelentik be a vállalkozást, ahol a konkrét tevékenység folyik. A hivatalok nem szeretik, ha egy cég olyan ingatlanra van bejegyezve, ahol senki nem tartózkodik.
4. kérdés: Ki vásárolja meg a beruházáshoz szükséges ingatlant? Fizikai vagy jogi személy?
Könyvelésileg nincs jelentősége, ám mindenképp érdemes utánanézni, mennyi az ingatlanadó, ha cég a tulajdonos és mennyi az adó, ha magánszemély nevén szerepel az ingatlan. Azt is figyelembe kell venni, hogy a vállalkozásban szükség van-e költségelszámolásra. Pl. ha egyéni vállalkozó (PFA, I.I., I.F.) és valós adózás alá esik (sistem real), akkor le lehet írni a költségeket, így kevesebbet kell adóznia. Ugyanez érvényes a profitadós KFT esetén is.
5. kérdés: Milyen könyvelési kérdésekre kell válaszolni, ha pályázatra készül a vállalkozás?
-
Milyen a cég stabilitása, mekkora a vagyona, a tőkéje? Biztonságosan átvészelne egy pár hónapos válságot?
-
Vannak visszamenőleg kiugró változások a pénzügyi mutatókban? Például volt jövedelemmentes hónap, vagy nagy elbocsátások?
-
Fizetőképesek a vevők és a partnerek? Hiába van profit, ha a beszállítók nehezen, vagy nem fizetnek. Ezt egy idő után megsínyli a cég?
-
Van tartozása? Főleg az állam felé; minél régebbi annál rosszabb.
-
A tulajdonosnak vannak más cégei? Annak van felhalmozott tartozása?
-
Mekkora az eszközparkja?
-
Mennyire kiegyensúlyozott a jövedelmezősége? Például, ha a jövedelme a szezontól függ, az nem túl biztató.
-
Az alkalmazottak száma emelkedik vagy csökken?
6. kérdés: Milyen változások lesznek a cég könyvelésében, ha egy nagyobb projektet valósít meg?
- Mikrocégeknél a pályázatból származó jövedelem után nem kell adózni.
- Megnő a vállalkozás eszközparkja, ingatlanja, tehát megnövekednek a költségek is; ezek után amortizációt kell számolni, ami nem lehet gyorsított. Például egy traktort 4-8 éves amortizációs idővel nem lehet 2 év alatt költségként leírni.
- A legtöbb pályázat munkahelyteremtéshez kötött, tehát alkalmazottakat kell felvenni. Ez járulékokkal és plusz költségekkel jár. Ám a beszerzett eszközökből a vállalkozó nagyobb jövedelemre tehet szert, ami pár éven belül kiegészíti a költség oldalt.
7. kérdés: Mi történik a vállalkozással, ha ÁFA (TVA) fizető lesz?
Ha egy cég éves forgalma eléri a 220 000 lejt (65 000 EUR) ÁFA (TVA) fizetővé válik és kötelező áfát fizetnie minden eladott termék és szolgáltatás után. Ez áremelkedéssel is járhat, főleg, ha egy áfafizető vállalkozás áfamentes cégnek vagy magánszemélynek ad el, így a termék drágább lesz az áfa értékével, amelyet mindenképp hozzá kell adni az árhoz.
Emellett a cég köteles havonta, vagy negyedévente áfabevallást készíteni, plusz mellé a beszállítók és vevők adatait is le kell jelentenie.
Továbbá ugyanúgy figyelemmel kell kísérnie a bevételeit is: a negyedéves áfafizető havi áfafizetővé válik, amikor a forgalma eléri a 100 000 eurót; a normál áfafizető pedig TVA la incasare-ba sorolódik, ha a forgalma meghaladja a 2 250 000 ron-t.
8. kérdés: Mi a TVA la incasare?
Normál esetben egy cég abban a hónapban fizeti be, vagy kéri vissza a számla értékére vonatkozó ÁFA összeget, amelyik hónapban eladott vagy vett egy terméket, illetve szolgáltatást. TVA la incasare esetén azonban a cég csak abban a hónapban fizeti be vagy kéri vissza az ÁFÁ-t, amikor megkapja vagy befizeti a számla értékét.
Például, ha a vállalkozó elad egy árut januárban, a vásárló cég pedig csak márciusban rendezi a számlát, akkor normál esetben a januárra eső eladások áfáját februárban egyenlíti ki. TVA la incasare esetén pedig csak áprilisban fogja kifizetni az áfát, miután a vásárló márciusban rendezte az összeget.
