Állami támogatások, lehetőségek a jelenlegi helyzetben – kérdezz-felelek

Állami támogatások, lehetőségek a jelenlegi helyzetben – kérdezz-felelek

Milyen támogatás kérhető, ha a dolgozóim munkaidejét a felére szeretném csökkenteni?

Van a Kurzarbeiter program, amit létrehoztak ezelőtt egy-másfél hónappal. Ebben van, hogy ha az alkalmazottaknak, a dolgozóknak a munkaideje maximum a felére csökkent, tehát annál lennebb már nem csökkenhet, akkor nyugodtan lehet kérni azt a fajta támogatást, ami az eredeti munkaidejének a bruttó fizetése és a lecsökkentett munkaidő után fizetett bruttó fizetés közötti különbségnek a 75%-a. Ezeknek persze feltételei vannak.

Ha például nyolc órában dolgozott az illető azelőtt, akkor ugye lecsökkentheted maximum négy órára. Annál lennebb már nem, de lehet persze öt vagy hat órára is csökkenteni a munkaidejét, és ennek függvényében fog csökkenni a bruttó bére is.

A másik feltétel az, hogy az alkalmazottak legalább tíz százalékát érinti ez a csökkentés. Nem lehet az, hogy van 15 vagy 20 alkalmazottja az adott cégnek, és abból csak egynek fog lecsökkenni a munkaideje. Ha legalább tíz százalékát érinti ez a csökkenés, akkor tudod kérni az eredeti bruttó fizetés és a csökkentett bruttó fizetés közötti összegnek a 75%-át.

Kihangsúlyozom, hogy általában ezek a támogatások, amiket kapunk, amiket ígérnek nekünk, bruttó összegek. Ez azt jelenti, hogy hiába mondok egy fix összeget, mondjuk ezer lej vagy száz lej, nem az összeg a lényeg, hanem az, hogy ez után mindig be kell fizetni még a rá vonatkozó adót. A 10% jövedelemadót, a 10% egészségügyi járulékot, a CASS-t, illetve a 21% nyugdíjjárulékot.

Mindig bruttó összegről beszélünk, a törvényekben is mindig bruttó összeg szerepel, ezért mondom, hogy egy kicsit csalóka annak, aki mondja, hogy kaptak az elmúlt hónapokban is 4072 lejes támogatást, de nyilván ennek alig marad meg a fele, merthogy a másik felét a jövő év folyamán be kell fizetni a járulékokra, illetve az adóra.

Az első feltétele az, hogy maximum 50% legyen ez a lecsökkentett munkaidő.

Online tanulás esetén szülőként kaphatok-e szabadságot, illetve kérhetek-e szabadságot?

Az első ilyen feltétel az, hogy a gyereked 12 év alatti, tehát ne töltse még be a 12 évet. A másik feltétel az, hogy be van iratkozva a tanügyi rendszerbe, tehát iskolába, óvodába, szerepel a nyilvántartásban. Harmadik feltétel, hogy ezt az egyik szülő kérheti, viszont a másik szülőnek kell legyen valamilyen bevétele, jövedelme. Vagy alkalmazottként kell dolgozzon valahol, vagy valamilyen vállalkozása van, vagy más forrásból származó bevétele van. Ebben az esetben tudod kérni a szülői szabadnapokat, és a munkáltató köteles megadni.

Három szektorban dolgozók nem kérhetik ezeket a szabadságokat, vagyis szabadnapokat:

– a közrend,

– védelmi rendszer,

– egészségügyi rendszer.

 

Tehát ha itt dolgozik mind a két szülő, például az egészségügyben, akkor ők nem kérhetnek szabadnapokat, de nekik jár a 75%-os bruttó fizetésemelés. Az aktuális fizetésének kérheti ilyen hozzájárulásban a 75%-át azokra a napokra, amikor az online oktatások vannak.

 

 

Az online tanítás alatt otthon maradó szülőre a segélyt hol kell igényelni, és milyen papírok kellenek?

Nem igazán egyértelmű a törvény, ahogy leírja, hogy a helyi, a megyei munkaerő ügynökségnél is lehet ezeket a kérvényeket, ezeket a dokumentumokat letenni.

 

Három megyében felhívtam őket, és mind a három helyen azt mondták, hogy nem, hozzájuk ne vigyük, hanem mindenki menjen fel az aici.gov.ro oldalra, és ott kell kiválasztani az aktuális támogatás linkjét, és oda fogod tudni letenni a kérvényeket.

Szükséges egy saját felelősségű nyilatkozat, amiben nyilatkozod azt, hogy a másik szülő nem igényli ugyanezt a támogatást, mert akkor nyilvánvalóan nem fogják ezt neked jóváhagyni. Kell az igazolás az iskolától vagy akár a helyi néptanácstól, hogy a gyerek benne szerepel az iskolai rendszerben. Kell a gyerek születési bizonyítványa. És van egy kéréstípus, amit ott, az aici.gov.ro oldalon kell kitölteni, és akkor ezeket ott tudod letenni, illetve beküldeni online.

 

 

PFÁ-s vagyok, a 4072 lejes támogatást igényeltem, és mennyit kell visszafizetni belőle, le lehet-e írni valamit költségként, illetve hogy mi a határidő, amikor ezt be kell fizetni?

Ezeket a 4072 lejes bruttó összegeket mindenképpen be kell vezetni, nagyon fontos, a Registru de incasari si plati-be. Tehát ha te megkaptad a bankba, a bankszámládra ezt az összeget, akkor bevezeted a Registru de incasari si plati-nek a banki oldalába, tehát van, hogy plati és Încasări, és az Încasări oldalába, a banki oszlopba be fogod vezetni, hogy ezt az összeget kaptad támogatásként. Nagyon fontos, hogy bár bevezetted, ez nem fog beleszámolódni a forgalomba. Tehát mikor számolod, hogy netalán elérted az összeghatárt, az országos bruttó minimálbérnek a 12-szeresét ha meghaladod, akkor kell fizetned különböző járulékokat, tehát ezt az összeget nem kell beleszámolni ebbe a forgalomba.

De ez nem azt jelenti, hogy erre az összegre nem kell járulékokat befizetni. Tehát a jövő év március 15-e, egyelőre ez a határ, ameddig be kell fizetni ennek az összegnek a tíz százalékát mint jövedelemadó, ugyancsak tíz százalékát mint egészségügyi járulék (CASS), és az így maradt összegnek a huszonöt százalékát fizeted nyugdíjjárulékba, ez a CAS. Ezt az utóbbit lehet költségként levonni, az egészségügyi járulék és a jövedelemadó nem számolható el költségként. Tehát erre kell figyelni. Az adóbevallásban, a Declaratie Unicaben lesz egy külön rubrikája, ahova majd a támogatási összegeket be kell írni, a teljes vállalkozásnak a forgalmába ez nem fog beleszámolódni.

 

Ha II-m, PFÁ-m van, vagy bármilyen egyéni vállalkozásom, milyen támogatást tudok kérni?

Ha már van neked egy külön PFÁ-d,  az semmiképpen nem függ össze azzal, hogy te máshonnan, mondjuk, alkalmazotti létből szereztél bevételt, mindenképpen az adott formára, az adott tevékenységre vonatkozik ez a támogatás.

 

Az első támogatás az, hogyha már nekem működött a cégem 2019-ben, akkor megvizsgálom, hogy, mondjuk, ha októberre kérek egy támogatást, akkor a mostani hónap októberében nekem a jövedelmem mennyi volt a tavalyi év októberéhez képest, és ha tíz százalékkal kevesebb ez a jövedelem, akkor kérhetem ezt a támogatást. Lehet többel is kevesebb, de minimum tíz százalékkal kevesebb kell legyen, mert ez bizonyítja azt, hogy a COVID-járvány miatt csökkent nekem a bevételem az adott hónapban.

Ezenkívül lehet kérni a bruttó jövedelem 75%-át, ha nincsen semmi jövedelmem az adott hónapban. Tehát ha én októberben be kellett zárjam a vállalkozásomat, mert egyszerűen nem volt ügyfelem, nem működött a tevékenységem, vagy egyáltalán nem volt semmi mozgás a vállalkozásomban, akkor tudom kérni az átlagos bruttó jövedelem, ami ugye most 5429 lej, 75%-át, ebből lesz a 4072 lej – és ezt mindenképpen meg kell vizsgálni. Tehát nem cod CAEN-re lehet ezt kérni, hanem adott tevékenységre. Az aici.gov.ro oldalon meg tudjátok nézni, fel vannak sorolva, hogy az adott tevékenységekre lehet kérni támogatást, megvan, milyen dátumig. A jelen pillanatban a felsorolt tevékenységek száma nem olyan sok, tehát négy-öt ilyen tevékenységcsoportot sorol fel, és hogyha úgy gondolod, hogy neked a tevékenységed beleillik valamelyikbe ezek közül, akkor nyugodtan leveheted ezt a támogatást. Ehhez igazából egy kérésre van szükség, meg egy saját felelősségű nyilatkozatra, és ezt is az aici.gov.ro oldalon tudod elküldeni.

 

Olyan támogatás érdekel, amit egy induló egyesület esetében lehet kérni, illetve egy induló alapítvány is készül megindítani a tevékenységét, és milyen támogatást lehet kérni, hogy beinduljanak (nincs sok tőkéjük)?

Ezek a támogatások azokra a vállalkozásokra vonatkoznak, amelyek már működnek. Tehát hogy az adott évben működőképesek voltak, de pontosan a COVID-járvány miatt lecsökkent vagy félbeszakadt a tevékenységük, ezáltal nincsen jövedelmük. Olyan vállalkozás vagy olyan szervezet vagy alapítvány, aki most indul, annak én nem tudok most per pillanat támogatási formát, de viszont vannak olyan pályázatok, amelyek konkrétan ezekre az egyesületekre vonatkoznak. Tehát ott kell mindenképpen szétnézni.

 

 

Ha lecsökkentem a munkaidejét az alkalmazottaimnak, hogyan kell kiszámolni, minek a 75%-a kérhető?

Nézzünk egy példát. Ha az én alkalmazottamnak volt egy nyolcórás munkaideje, mondjuk, szeptemberben, és úgy döntök, hogy októberben lecsökkentem a munkaórát 6 órára, mert nincs annyi munkánk, ne legyen annyi adófizetés, ezáltal csökken a bére is. Tehát ha nyolcórás munkaidőre volt egy 3000 lejes fizetése, és én lecsökkentem 6 órás munkaidőre, akkor ő kap bruttóban 2250 lejt. És akkor az államtól arra az összegre kérhető a támogatás, ami a 3000 és a 2250 lej közötti összegnek a 75%-a.

Tehát a 3000-ből leveszem a 2250-t, marad egy 750 lejes összeg, és ha ennek a 75%-át kérem, ez 562 lej 50 banis bruttó összeg. Nagyon fontos, hogy bruttó összeg. Tehát ebből még kifizeted azt a 45%-ot, amit az előbb is, a többi támogatási formáknál felsoroltam. Tehát ha négy órára csökkented, akkor kétfele osztod, és akkor úgy a két bruttó fizetés különbségének a 75%-át fogod tudni igényelni.

 

 

Ha alkalmazottként dolgozom egy cégnél, de ezen kívül van nekem egy PFÁ-m vagy egy intreprindere individualam, akkor tudom-e igényelni valamelyik típusú támogatást?

 

Ha már van neked egy külön PFÁ-d,  az semmiképpen nem függ össze azzal, hogy te máshonnan, mondjuk, alkalmazotti létből szereztél bevételt, mindenképpen az adott formára, az adott tevékenységre vonatkozik ez a támogatás. Hiába hogy te egy cégnél dolgozol akár nyolc órában és ott megkapod a rendes fizetésedet, de hogyha neked a PFÁ-d vagy az Intreprindere individualad pont olyan, hogy közbeszólt a COVID, nem működik, nincs bevételed, akkor nyugodtan igényelheted rá a támogatást, mert az adott tevékenységre kérjük ezeket a támogatásokat, nem arra, hogy összességében bárhonnan mennyi jövedelmed származik az adott időszakban.

Milyen állami támogatásokat igényelhetsz  a vállalkozásod fejlesztéséhez?

Milyen állami támogatásokat igényelhetsz a vállalkozásod fejlesztéséhez?

Melyek azok a támogatások, amelyek most jelentek meg, illetve amelyeket már eddig is igényelhettünk?

Lehet-e újra igényelni különféle támogatásokat, illetve vannak-e új támogatások? Megjelent a Monitorul Oficialban, a Hivatalos Közlönyben olyan támogatási forma is, amit már nagyon vár mindenki, de még a részleteiről nem kaptunk semmilyen értesítést.

 

A koronavírus-járvány által érintett munkáltatók vagy szakemberek több kategóriája is kérheti a támogatást ebben az időszakban. Volt három típusú támogatás, amit már a koronavírus-járvány beálltával lehetett igényelni, akár már márciustól vagy áprilistól egészen a nyár közepéig. Ettől a hónaptól született egy újabb, Kurzarbeit néven ismert rendelet, amely újabb 5 típusú támogatási formát ajánl fel a vállalkozóknak, egyéni vállalkozóknak és Kft.-knek egyaránt.

 

Az első támogatás az, amikor a munkanélküliekből lett alkalmazottak fizetésének az ötven százalékát lehet visszaigényelni.

Ezt a támogatást azok tudják igényelni, akik olyan alkalmazottakat foglalkoztatnak, akik 16–29 évesek, illetve 50 év felettiek, és a vészhelyzet időszaka alatt voltak elküldve munkanélküli támogatásra. Ha ilyen embereket alkalmaztok a cégetekben, akkor az elkövetkező 12 hónapra tudjátok igényelni a fizetésüknek az ötven százalékát.

A területi munkaerő-ügynökséghez tartozik a támogatások igénylésének a lebonyolítása, az ANOFM-től lehet igényelni minden egyes támogatási típust, illetve bármilyen támogatást szeretnétek, az aici.gov.ro oldalon megtaláljátok hozzá a szükséges dokumentációkat. Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden hónapban egy dokumentációt kell leküldeni a munkaerő-ügynökséghez, és akkor ők a következő hónapban utalják a vállalkozásnak az összeget.

 

A második típusú támogatás a technikai munkanélküliség, somaj tehnic.

Ezek a támogatások jelenleg is még érvényben vannak, mert a munkavállalókat az állam próbálja ezzel is támogatni. Egyrészt azoknak a területeknek szánja ezt a támogatást, ahol még mindig érvényben vannak a törvény szerinti korlátozások, illetve azokat a vállalkozásokat, akik a korlátozás miatt fel kellett függesszék a tevékenységüket. Tehát ebben az esetben igényelhető a munkások után a technikai munkanélküliségi  segély. Ezt is ugyanúgy az ANOFM oldalon keresztül tudjátok igényelni, vagy az aici.gov.ro oldalról letölteni minden egyes dokumentációt.

 

A harmadik típusú támogatás  a PFÁ-knak, az Intreprindere individualaknek.

Az egyéni vállalkozóknak jár, akik meg kellett szakítsák a tevékenységüket, az összege 4072 lej. Már a tavasz folyamán is kértük fél márciusra, április-májusra, most szeptembertől újra lehet igényelni azoknak a PFÁ-knak, akiknek nem működik a tevékenységük. Egészen év végéig lehet igényelni, egyelőre így van a rendelet. Tehát ez a három típusú támogatás ugye ismert volt már eddig is.

 

Ettől a hónaptól igényelhető még ötfajta típusú támogatás, amit a Kurzarbeit rendelet néven tudtok megkeresni. Az első ilyen támogatás az, hogy a bérköltséget felosztják a munkáltató és az állam között.

Konkrétan mit is jelent ez?

Ha van neked egy alkalmazottad, és a munkaidejét lecsökkented valamennyi százalékkal, illetve a fizetését is csökkented, akkor a fizetésének az ötven százalékát kifizeted te mint munkaadó, és a másik 50%, tehát a fennmaradó összeg 75%-át fizeti az állam.

Mondok egy konkrét példát. Van egy alkalmazottad, akinek a teljes normás fizetése, tehát a nyolcórás munkaidőre fizetett fizetése 3000 lej. Lecsökkented a munkaidejét, mondjuk, fél normára, tehát 4 órát fog dolgozni, felezed a fizetését, ami 1500 lej. Azt jelenti, hogy te a munkavállalódnak, az alkalmazottadnak kifizeted a cégedből az 1500 lejt, és az 1500 lej meg a teljes normás 3000 lej közötti összegnek, ami megint 1500 lej, a 75%-át tudod igényelni az államtól támogatásként.

Nagyon fontos, hogy ez így jól hangzik, de arra nagyon figyeljetek, hogy a fizetés utáni adókat mindenképpen a cég kell fizesse, arra az összegre is, ami 75%-ot ad az állam. Tehát ez picit így csalóka, meg a törvény is úgy van megfogalmazva, hogy nekem is el kellett többször olvasnom, hogy rájöjjek, hogy oké, megkapom az 1500 lejnek a 75%-át, de én annak az összegnek az adóját, a CAS-t, a CASS-t, a jövedelemadót azt én mint cég, mint munkaadó kell befizessem az államnak.

 

 

A következő támogatás tulajdonképpen megint a PFÁ-knak, az  Intreprindere individuala vállalkozásoknak szól.

Ha csökkentették az aktivitásukat, akkor írhatnak a saját felelősségükre egy nyilatkozatot, amelyben kérik a bruttó jövedelmük, tehát az átlagos bruttó jövedelem 41,5 %-át egészen 2020 végéig. Tehát az a feltétele, hogy neked a tevékenységed valamilyen szinten le kellett csökkenjen, és akkor a saját felelősségedre írsz egy olyan kérést, hogy igenis neked lecsökkent a tevékenységed, ezáltal a jövedelmed, és az átlagos bruttó minimálbér 41,5%-át tudod kérni támogatásként az államtól. Ennek is vannak ugyanígy hátulütői, tehát jó, ha ezt is alaposabban tanulmányozod, mielőtt nem kezded ezt igényelni, hogy nehogy aztán a végén valami olyan miatt elcsússzál, vagy vissza kelljen fizetni, ami esetleg nem tűnt fel, amikor igényelted ezt a támogatást.

 

 A következő támogatási típus a napszámosokat próbálja egy kicsit segíteni.

A vírus miatt csökkentett vagy megszakított tevékenységi területeken dolgozó napszámosok bérének a 35%-át tudja támogatni az állam három hónapon keresztül. Ha te olyan tevékenységben dolgozol, ahol napszámosokat alkalmaztál, akkor az ő bérük 35%-át tudod igényelni az államtól az elkövetkező három hónapban. Ezt is az  ANOFM-hez vagy az aici.gov.ro oldalon fogod tudni igényelni. Ott fogod tudni megnézni, hogy milyen dokumentációkat kell feltölteni, miket kell leküldeni ahhoz, hogy az igénylést megkapd.

 

 

Van még két típusú támogatásunk.

Az egyik az olyan szezonális alkalmazottaknak szól, akik teljes munkaidőben dolgoznak. Tehát azok, akik legfeljebb három hónapos teljes munkaidőben foglalkoztatnak embereket, ők ezen emberek bérének a 41,5 százalékát tudják igényelni az államtól. Viszont ez az összeg nem lehet több, mint az átlagos bruttó minimálbér 41,5%-a. Ezt megint csak három hónapon keresztül lehet kérni

Az utolsó támogatás a távmunkában dolgozó alkalmazottaknak a felszerelésére nyújtott támogatás. Ez egy egyszeri pénzösszeg, 2500 lej. Feltétele az, hogy a járványidőszak alatt legalább egy hónapban 15 napot távmunkában dolgozott az alkalmazott. Ha ezt tudod bizonyítani, vagy az elkövetkező járványidőszakban ha tudod bizonyítani, hogy 15 napot otthonról dolgozott, akkor ezt az egyszeri összeget, ezt a 2500 lejt tudod igényelni, amit arra költhetsz, hogy veszel neki otthonra egy számítógépet vagy laptopot, ami a munkavégzéséhez szükséges.

 

Amit még megemlítenék, hogy volt az a támogatás, hogy a sommaj tehnicre elküldtünk alkalmazottakat, és ha őket visszavesszük, akkor támogatást kapunk 41,5 százalékban. Ezt a támogatást szeptembertől már nem lehet igényelni, ez a június, július és augusztus hónapokra vonatkozott.

Ez a nyolc típusú támogatás, amit mostantól tudsz igénybe venni egészen az év végéig, vagy ha olyan típusú a támogatás, akkor egy éven keresztül.

Novemberben egy új témát fogok indítani. Bárminemű javaslatotok van ezzel kapcsolatosan, nyugodtan írjátok meg nekem akár itt, a videó alatt posztban, vagy akár üzenetben vagy e-mailben.

A költségek elszámolásának 5 szabálya

Az e hónapi témánk a költségek. Azért választottam ennek a hónapnak a témájául a költségeket, mert az SK Klub tagjai között csináltam egy szavazást, és a legtöbben ezt választották, hogy a költségekről legyen szó.

Minden hónapnak szeretnék adni egy témát, és akkor abban a hónapban ezzel a témával vagy ehhez kapcsolódó dolgokkal szeretnék foglalkozni, ehhez kapcsolódóan tudtok ti is kérdezni, hogyha van valamilyen kérdésetek.

Az első videónak azt a címet adtam, hogy a költségek elszámolásának öt alapvető szabálya.

Mindenki azt kérdezte, hogy milyen elszámolható költségek vannak, mégis az első videóban inkább arról szeretnék beszélni, hogy mikor tudod a költséget helyesen és jól elszámolni, milyen öt alapvető szabályt kell betartani. És akkor a következő talán két videóban, mert elég hosszú a téma, elég sok mindent összeírtam ezzel kapcsolatosan, akkor az elszámolható, illetve a többi fajtájú költségekről fogok majd beszélni.

 

Lássuk, mi az az öt alapvető szabály, amit a költségelszámolásnál figyelembe kell vennetek.

Az első ilyen szabály, talán a legérthetőbb, legértelmezhetőbb és a talán a legfontosabb, az az, hogy mindenképpen ez a költség vagy kiadás a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódjon.

Mit is jelent ez? Mondok egy példát. Azért nem tudok egy konkrét sémát mondani, hogy igen, ezek az elszámolható költségek, mert minden cég tevékenysége különbözik. Ezért például ha egy IT-s elszámolja a laptopját, a szoftvert, amit megvásárol, vagy ezeknek az  előfizetését, de ő nem tudja elszámolni költségként, mondjuk, mint az orvos az ő orvosi eszközeit vagy a köpenyét, a ruházatát, Egyik tevékenység nem ugyanazt tudja elszámolni költségként, mint a másik.

Egy fodrászatban elszámolhatod az eszközeidet, az ollót, a fésűt, a sampont és a többi, ilyen-olyan szereket, amivel te dolgozol nap mint nap, ugyanígy például egy művész a színpadon költségként el tudja számolni a hangszereit, a jelmezeit, mondjuk, a hátteret, amit ott kialakít magának. Mindig arra figyelj, hogy amikor kiadásod van, és egy költségként szeretnél valamilyen összeget elszámolni, akkor nagyon fontos az, hogy kapcsolódjon a tevékenységedhez, és biztos-e, hogy te neked erre szükséged van ahhoz, hogy a vállalkozásod jól működjön, előre haladjon.

 

A második szabály, amit én kiválasztottam, az az, hogy mindenképpen legyen bevételed.

Nem arra akarok kilyukadni, hogy mondjuk év végén nem lehetsz veszteséges, tehát a vállalkozásod nem mehet veszteségbe. De láttam már példát arra is, hogy egy cég másfél éven keresztül működött, rengeteg mindent vásárolt, rengeteg költsége volt, és egy lej bevétele nem volt. Tehát semmi módon nem számlázott ki semmilyen szolgáltatást, semmilyen terméket nem adott el. Arra húzta ezt a céget fel, hogy valamilyen módon mentse a TVÁ-t, az ÁFÁ-t. De nem is ez a lényeg.

Az a lényeg, hogy ha neked vannak költségeid, az nem baj, sőt nagyon jó, és az sem baj, ha a költség meghaladja a bevételt, de ne legyen az, hogy egy éven keresztül egyfolytában vásárolsz, megvannak a kiadásaid, de bevételed zéró. Ez gyanúsnak tűnik.

Persze van olyan, hogy szezonális tevékenység, és akkor az első félévben semmi bevétele nem volt, hanem csak kiadásai voltak, mert befektet a vállalkozásába, de aztán az év vége felé vagy az ősz folyamán biztosan lesz neki bevétele, mert hogyha egy évben egyik időszakban sincsen bevétel, akkor nyilvánvaló, hogy a következő is ugyanúgy fog működni. Tehát nem azt mondom, hogy mindig nyereséges kell legyen egy vállalkozás, sőt az első pár évben valószínűleg nem is fog az lenni, de hogy legyen mindig bevétel, ami alapján elszámolod a költségeket.

 

A következő szabály, amit én kiválasztottam, az az, hogy a költség, amit elszámolsz, az abban az évben legyen kifizetve, amikor te elszámolni szeretnéd.

Ne legyen az, hogy megvásároltál mondjuk egy eszközt 2020-ban, és úgy döntöttél, hogy neked most az idén annyi a költséged, hogy neked nincs szükséged könyvelésileg költségre, és úgy döntesz, hogy 2021-ben fogod te ezt elszámolni költségként. Tehát nagyon fontos, hogy költséget akkor számolsz el, abban az évben, amikor megvásároltad, tehát amikor konkrétan a kifizetés megtörtént rá. Máskülönben kivághatják, nem számolható el költségként. A jövedelmedből le fogják vonni ellenőrzés esetén, hogyha ez felmerül. Persze van erre egy kivétel, amit most hoztak, egy szabály, hogy a kasszagépeket most 2027-ig el lehet számolni. Egyébként minden egyes költségre vonatkozik az, hogy az adott évben, amikor ki lett fizetve, akkor tudod elszámolni.

 

A 4. szabály az, hogy a költségelszámolás  mindig a kifizetési dokumentum alapján történik.

Tehát nem akkor számolsz el valamit költségnek, hogyha te kaptál rá egy számlát, de nem fizetted ki. Nyilván egyéni vállalkozókhoz beszélek, tehát akiknek PFA-ja van, Intreprindere individuale, Intreprindere familiare, profesii liberale, tehát ügyvédek orvosok, ezekhez mondom, mert a SRL természetesen más, habár a költségek szempontjából sok minden vonatkozik rájuk is, de itt, az egyéni vállalkozásoknál nagyon fontos az, hogy akkor számolhatod el költségként, amikor megvan rá a kifizetési bizonylatod.

Mi lehet ez a kifizetési bizonylat? Lehet ez például a kassza bon, hogyha nem vagy TVA-fizető, akkor elég a kassza bon, azzal is simán el lehet számolni bármilyen kiadást vagy költséget.

A második ilyen elszámolható lehet a számla és mellé egy chitanţă, vagy mellé egy kassza bon. Hogyha te TVA-fizető vagy, hogyha csak a kassza bonnal szeretnél elszámolni egy bevételt, nagyon fontos, hogy a kassza bonon szerepeljen az adószámod. Ha 100 euró érték fölötti ez az összeg, akkor mindenképpen a kassza bon mellé kérj egy számlát is, mert ez a hivatalos, tehát így tudod biztosan és pontosan ezt a költséget elszámolni.

Aztán lehet még ilyen költségelszámolás például a borderou de achizitii. Nem tudom, hogy magyarul mi a helyes megnevezése, ezt akkor szoktuk használni, amikor egy magánszemélytől beszerzel. Például a boltok amikor nyáron a kistermelőktől a faluban megveszik a helyi termelőktől a zöldséget vagy gyümölcsöt, akkor abban az esetben ilyen borderou de achizitii-vel veszi meg a zöldséget és gyümölcsöt, azzal fizeti ki ennek a magánszemélynek, akkor ezt is el tudja számolni költségként. Akkor ezen kívül el tudja számolni az adásvételi szerződés alapján vásárolt eszközt. Például ha valami olyan tárgyi eszközt veszel, amit egy magánszemélytől veszel, és ő nem tud neked számlát adni, akkor írtok egy adásvételi szerződést, és az alapján akkor te be tudod vételezni költségként vagy kiadásként ezt az összeget.

Aztán még van ez a dispozitie de plata, amikor ugyancsak magánszeméllyel kapcsolatosan a kasszából kifizetsz neki valamit, hogyha olyat vásároltál vagy ő olyat vásárolt tőled, a dispozitie de plata-vel tudod elszámolni ezt költségként. Tehát ezek azok a dokumentumok, amelyik mindig le kell fedjék azt az összeget, amit te költségként el szeretnél számolni.

 

Az 5. szabály az amortizáció.

Ha olyan eszközt vagy terméket vásárolsz, aminek az értéke 2500 lejnél magasabb. Ha TVA-fizető vagy, akkor a TVA nélküli értéke ennél magasabb, ha nem vagy TVA-fizető, akkor a teljes értéke ha 2500 lejnél magasabb, akkor ugye egyből nem teheted költségre, hanem úgymond amortizálnod kell ezt az eszközt, ami azt jelenti, hogy felosztod az évek és a hónapok számára az összegét, és minden évben vagy minden hónapban csak az adott arra hónapra eső összeget tudod elszámolni költségként.

Nagyon fontos ebben az esetben az, hogy helyesen válaszd ki, hogy hány évre osztott fel ezt az eszközt, és mindig be kell írnod ezt az összeget, kell vezetned egy ilyet, hogy Registru mijloacelor fixe, mert ha ebbe nem vezeted be, akkor nem fogod tudni, hogy havonta mennyi költséget, illetve évente mennyi költséget számolhatsz el. És akkor ebbe a Registru mijloacelor fixe-be beírod a vásárolt eszköznek az értékét, mondok egy példát: ha veszel egy számítógépet vagy egy laptopot 10000 lejért, és négy év alatt akarod elszámolni, akkor a 10 ezer lejt elosztod néggyel, és évente azt a negyedrészét fogod tudni elszámolni költségként. Mindig csak a Registru mijloacelor fixe-be azt a negyedrészt fogod beírni költségelszámolásba, amit te kiszámoltál arra az évre.

 

Ez volt az öt alapszabálya a költségelszámolásnak.

Javaslom, hogy amikor szeretnéd ezeket felkönyvelni vagy elszámolni vagy beírni, akkor mindig figyelj arra, hogy ezeket próbáld betartani, és akkor biztosan nem történik semmi gond, akár ellenőrzésed van, akár nem. Ha pedig olyat próbálsz elszámolni, ami ugye nem a te tevékenységedhez kapcsolódik, és egyszerűen meg se tudod magyarázni, hogy miért vetted azt, szüksége van-e ahhoz a vállalkozásodnak, hogy jól működjön vagy tovább működjön, akkor nagy az esélye annak, hogy ezt ellenőrzéskor kivágják, és akkor azt be kell fizesd.

 

Gyertek, kövessetek a Sarki Könyvelő Facebook oldalamon!

A következő videó témája az elszámolható, a részben elszámolható, illetve a nem elszámolható költségek.

Mikor kell TVA? – Válaszaim a kérdéseitekre

Mikor kell TVA? – Válaszaim a kérdéseitekre

Mikor kell TVA? – Válaszaim a kérdéseitekre

Az augusztusi hónapnak a TVÁ-t, illetve az ezzel kapcsolatos tudnivalókat szántam. Az első videóm főleg arról szólt, hogyan vásároljunk Unión kívül, illetve belül. Erre a videóra nagyon sok kérdést küldtetek nekem, úgyhogy arra gondoltam, hogy ebben a következő élő bejelentkezésben a leggyakrabban előforduló kérdésekre fogok nektek válaszolni.

 

Öt kérdést választottam ki, ez volt az öt leggyakrabban előforduló kérdés, ezeket tettétek föl a legtöbben függetlenül attól, hogy kinek egyéni vállalkozása van, PFA vagy intreprindere individuala, vagy kinek kft.-je (srl).

 

Lássuk is az első kérdést: honnan tudom, hogy a cégem TVA-fizető-e?

Az elején egy kicsit meglepőnek tűnt ez a kérdés, de rájöttem, hogy amikor jönnek hozzám információért, hogy valamilyen vállalkozást szeretnének indítani, akkor mindenki azt mondja, hogy hogyan tudnánk utána lemondani a TVÁ-t, vagyis az ÁFÁ-t. Azt tudni kell, hogy minden egyes vállalkozás, amit alapból megnyitunk, független attól, hogy PFA, intreprindere individuala vagy srl, alapból egyik sem lesz TVA- fizető vállalkozás.

TVA-fizető vállalkozást akkor fogsz tudni belőle létrehozni, hogy ha te igényeled a TVÁ-t. Egyrészt azért igényeled, mert szeretnél külföldről vásárolni, vagy olyan ügyfeleid lesznek, akiknek ÁFÁ-s számlát kell kiállítsál. Másrészt akkor tudod igényelni, vagy akkor vagy köteles igényelni, hogyha az éves forgalmad meghaladta a 300000 lejt. Tehát alapból egyik cég sem TVÁ-s, akkor lesz TVÁ-s, ha te azt igényeled, illetve belefutsz abba, hogy a forgalmad meghaladta ezt az összeget, és akkor te is ÁFA-fizetővé kell váljál.

 

A másik kérdés az volt: mikor éri meg TVA-fizetőnek lenni?

Akkor fontos, hogy TVA-fizető legyél, ha olyan terveid vannak, olyan eszközöket, beruházásokat szeretnél a közeljövőben vagy hosszú távon a vállalkozásodban, ami magas összegűek, illetve ezeket a magas összegű beruházásokat még az Unión belülről szeretnéd beszerezni. Akkor mindenképpen érdemes, hogy ÁFA-fizető legyél. Másodsorban akkor érdemes ÁFA-fizetőnek lenni, hogyha neked az ügyfeleid jogi személyek. Nem fizikai személyek, nem egyszerű természetes személyek, akik mondjuk a boltodban vásárolnak, hanem olyan cégek, akik netalán még TVA-fizetők is, és ők igénylik azt, hogy a szolgáltatásodat vagy termékedet úgy tudják megvenni tőled, hogy ÁFÁ-s számlát adsz róla.

Tehát mikor éri meg TVA-fizetőnek lenni? Ha nagyobb beruházásra számítottál az elkövetkező időszakban, ha jogi személyek vagy ÁFA-fizető cégek az ügyfeleid, illetve ha nagyobb eszközöket szeretnél az Európai Unión belülről beszerezni, és ebben az esetben akkor tudsz erről TVA nélküli ÁFÁ-t kérni, tehát nem kell kifizetned az abban az országban levő áfakulcsot.

 

A harmadik kérdés, amit nagyon sokan kérdeztetek: mikor váltsam ki ezt a speciális TVA-kódot?

Két héttel ezelőtt, az elmúlt videóban beszéltem arról, hogy mi a menete, mi a módja, hogy ezt a speciális TVÁ-s kódot kiváltsad, és azt is mondtam, hogy ez nem azt jelenti, hogy te ettől a naptól kezdve, amikor kiváltottad, TVA-fizető vállalkozás vagy, hanem egyszerűen ez egy olyan kód, amivel az Európai Unión belül tudsz vásárolni úgy, hogy nem ott, az ottani országban fizeted ki a beszerzendő árura vagy termékre az ÁFÁ-t, hanem itthon fizetsz utána ÁFÁ-t.

Mindenképpen akkor váltsd ki ezt a speciális TVA-kódot, mielőtt nem vásárolsz, vagy mielőtt nem indítod el ezt a vásárlást, mert nagyon fontos az, hogy ez a TVÁ-s kód bekerüljön az EU-s rendszerbe. Van egy ügyfelem, akinek Nagykárolyban van a cége, és ő már az elején alapból kérte, hogy váltsuk ki neki a TVÁ-s kódot, mert ő külföldi személyeknek, az Unióban fog eladni, illetve ott is szeretne vásárolni. Letettük a kérését, és három hét után sem volt aktív ez a speciális TVÁ-s kódja.

Néztük a rendszerben, hogy mi történhet, aztán fel kellett hívjuk az ottani adóhivatalt is. Kiderült, azért nem aktív, mert nem frissítették ők a rendszert. Akkor ők rá kellett a rendszerre frissítsenek, és akkor így jelent meg ez a speciális TVÁ-s kód az uniós rendszerben. Úgyhogy nagyon fontos, hogy mielőtt vásárolnál külföldről, azelőtt kérd meg ezt a speciális TVÁ-s kódot, és akkor utána már akinek te eladsz vagy akitől te vásárolsz, ő is le tudja ellenőrizni, hogy biztos-e, hogy neked van ez az uniós adószámod.

 

További hasznos információkat tudhatsz a Gyorstalpaló Kisvállalkozóknak összeállított könyvemből!

gyorstalpalo_kisvallalkozoknakGyorstalpaló Kisvállalkozóknak ebook – hasznos segítség a cégvezetőknek

 

A következő kérdés, nagyon sokan kérdeztétek: milyen tevékenységeknél nem kötelező ezt a speciális TVÁ-s kódot kiváltani?

Nem kötelező akkor, hogyha Unión kívüli cégektől vásárolsz. Mert akkor úgy van, hogy nem tudod a TVÁ-t, az itthonit fizetni, hanem ki kell fizetned arra a számlára a megfelelő kódot, vagy esetleg vámot, amit az az ország a törvényben, a jogszabályban megszab a te cégedre.

Nem kötelező TVÁ-s kódot kiváltanod, ha ingatlanokkal történő kereskedéssel foglalkozol, illetve akkor sem kötelező TVÁ-snak lenned, hogyha személyszállítás a te profilod, tehát a vállalkozásod valamilyen személyszállítással foglalkozik.

Akkor sem fontos, hogy TVÁ-s legyél, hogyha étterem vagy vendéglátóiparban ügyködsz, ott van a te vállalkozásod.

Nem kell kiváltanod ezt a TVÁ-s kódot akkor, hogyha rövid távú autóbérléssel foglalkozol, te bérelsz autót rövid távra, illetve a te téged szeretne rövid távú autóbérléssel foglalkozni.

Különböző szállítási szolgáltatások, tehát a szállításkiegészítő szolgáltatásokhoz sem szükséges ezt a TVÁ-s kódot kiváltani, például ha a te céged áru-lerakodással vagy áru-berakodással foglalkozik, illetve kamionok megpakolásával, akkor sem szükséges neked ez a TVÁ-s kód. Illetve hogyha az Európai Unión kívüli fuvarozással foglalkozol, akkor nem szükséges ez a TVÁ-s kód, de persze csak akkor, hogy ha a végállomás, tehát ahova te konkrétan szállítod azt a szállítmányt, az is Európai Unión kívüli országba történik.

Akkor sem fontos ez a TVÁ-s kód, hogy ha valamilyen kulturális vagy sporttevékenység, vagy valamilyen művészeti tevékenységekkel, illetve vásárok megszervezésével foglalkozik a te vállalkozásod. Tehát ezekben az esetekben nem kell neked TVÁ-s kódot kiváltanod, nem kötelező, tehát ezekre a tevékenységekre nem kell TVÁ-t fizetned.

Hogyha belföldön valamilyen terméket vagy árut szeretnél eladni, akkor, ha belföldön történik ez a termékeladásod, akkor sem kötelező TVÁ-s kódot kiváltanod, illetve az Európai Unión kívüli áru vagy termék eladás esetében sem szükséges neked ezt a TVÁ-s kódot kiváltanod.

 

Volt egy 5. kérdés,  hogy ezt tettétek fel a legtöbben: milyen következményekkel jár az, hogyha ki kellett volna váltsam jogszabály szerint vagy törvény szerint ez TVÁ-s kódot, de mégsem tettem meg, aztán egy ellenőrzés során rájön erre az adóhatóság, és akkor mi a következménye ennek az úgymond elhanyagolt feladatomnak?

Elsősorban az adott termékre, amikortól te TVÁ-s kódot kellett volna válts, mindenképpen köteles vagy kifizetni a TVA-összeget.

Ezen kívül van egy bírság, amit úgy határoztak meg, hogy az egyéni vállalkozók, a természetes személyek, illetve a kisvállalkozók 5 ezer és 10000 lej közötti büntetésre számíthatnak, a közép- és nagyvállalkozások 10 ezer és 50000 lej közötti bírságot kaphatnak abban az esetben, hogyha nem váltották ki a TVA-kódot, pedig nekik mondjuk olyan eladásuk vagy olyan beszerzésük, illetve olyan tevékenységük volt, amire kötelező lett volna, hogy TVA-fizetők legyenek.

 

Ezt az 5 kérdést választottam ki, remélem, hogy tudtam segíteni.

Ha még bármilyen kérdésetek előfordulna, akkor nyugodtan tegyétek fel akár itt, a videós poszt alatt, akár e-mail címemen, a Sarki Könyvelő Facebook-oldalán megtaláljátok az elérhetőségeimet, és nagyon szívesen válaszolok bármelyikőtöknek.

Aztán jöhetnek a következő kérdések, hogy a szeptemberi hónapban milyen témával foglalkozzunk. Nekem már van a fejemben egy pár ötlet, de ha van nektek valamilyen javaslatotok, hogy miről szeretnétek így, videó formájában információt szerezni, akkor nyugodtan írjátok meg posztban, és akkor figyelembe veszem azt is.

 

 

#sarkikonyvelo #tvaadozas #

Nyomtatványok a támogatás igényléséhez!

Nyomtatványok a támogatás igényléséhez!

A mai naptól (2020 április 1) lehet igényelni a támogatást a PFA, Intreprindere Individuala, Intreprindere familiala, Profesii liberale beszüntetett tevékenységeire!

 

Ezzel egy időben rengeteg kérdést küldtetek nekem! Bár mindenkinek megválaszoltam, de összegyűjtöttem a leggyakrabban előforduló kérdéseket, talán segít valamelyik neked is:

 

1. Kérheted a támogatást bármilyen időszakra a készültség időszakában, nem kötelező március 16-tól igényelned!

 

Pl. ha bevételed volt március 19-én akkor március 20-tól kéred!

 

2. Jó lesz a támogatás igényléséhez a saját névre szóló bankszámla is, nem kötelező újat nyitnod a vállalkozás nevére!

 

3. Ha voltak alkalmazottak, akkor ők elmentek technikai segélyre, ezt is jelenti a tevékenység szüneteltetése!

 

4. Ha megszűnik a tevékenységed, az feltételezi, hogy előtte viszont működött, volt legalább egy nyugtád vagy kasszabonod levágva! Ha egy jó ideje nem működik a vállalkozásod, ne kérd a támogatást!

 

5. Ha családi vállalkozásod van, csak az egyik tagja igényelje a támogatást!

 

6. Ha eddig nem fizetted az egészségügyi- és nyugdíj járulékot akkor is igényelheted a támogatást!

 

7. Ha a vállalkozás mellett alkalmazottként is dolgozol és nem szűnt meg a munkahelyed nem igényelheted a támogatást (hiszen van bevételed)!

 

Forma nyomtatványok:

 

Megjelentek a forma nyomtatványok is a támogatás igényléséhez, INNEN tudod őket letölteni!

 

Nyomtatványok kitöltése lépésről – lépésre:

 

 

1. lépés: töltsd le a kéréseket a számítógépedre, amelyen kell legyen Adobe Reader, ez tudja leolvasni a pdf. formátumot.

 

2. lépés: figyelmesen töltsd ki az első oldalt, ahol lenyitható fülecskét találsz, ott válassz a lehetőségek közül.

 

3. lépés: a 2. oldalt nem kell kitöltened, magától kitöltődik az első oldal adatai alapján

 

4. lépés: legyen feltöltve a számítógépedre a személyigazolványról és a bankszámla kivonatról is egy-egy fotó.

 

5. lépés: ezeket csatold a 3. oldalon a megfelelő négyzetre kattintva 

 

6. lépés: ha van elektronikus aláírásod, aláírod az 1. és 2. oldalt, lemented a saját neved alatt és küldheted el a megadott e-mail címre

 

E-mail cím:  plati.covid.județ@mmanpis.ro –  a “judet” helyére kerül a megye jele 

 

 PL. plati.covid.hr@mmanpis.ro  -Hargita megye
plati.covid.cv@mmanpis.ro – Kovászna megye

 

7. lépés: Ha nincs elektronikus aláírásod, kinyomtatod az 1 és 2. oldalt, aláírod, majd lefotózol minden oldalt külön – külön és feltöltöd a 4. és az 5. oldalra

 

8. lépés: lemented a nyomtatványt a saját neved alatt és így küldöd el a megfelelő email címre

 

9. lépés: ha nincs nyomtatód, akkor bátran másold le kézzel egy fehér papírra a kérést és a nyilatkozatot. Írd alá, fotózd le és csatold a 4. és 5. oldalra, majd mentsd le és már küldheted is.

 

Ha bármi kérdésed lenne ezen a linken találod az összes megye elérhető, erre kijelölt telefonszámát!

 

 

Gyere és kövesd a Sarki könyvelő facebook oldalát, ott mindig találsz friss tájékoztatást!
Vigyázzatok magatokra!
Üdv Csomor Rozália – Sarki könyvelő

 

Nyomtatványok a támogatás igényléséhez!

UPDATE: Az egyéni vállalkozások támogatása

      Március 31-én újabb módosítás jelent meg a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial). A mostani 32-es számú sürgősségi kormányrendelet felülírja illetve kiegészíti az előző, 30-as számú rendeletet.

Lássuk újra a támogatás igénylésének lépéseit:

Kik igényelhetik a támogatást?

  • PFA, Intreprindere Individuala, Intreprindere Familiala, Profesii liberale, szerzői jogi (Drept de autor) tevékenységet végző természetes személyek;
  • Azok az egyéni vállalkozók jogosultak a támogatás igénylésére akik a szükségállapot elrendelése miatt megszakították a tevékenységüket; (eltörölték azt, hogy részben!!!, csak azok igényelhetik, akik teljesen megszakították a tevékenységüket);

 

Milyen ágazatoknak kellet megszakítani a tevékenységüket?

– bárok, éttermek, kávézók, szállodák;

– fogorvosi-, orvosi rendelők;

– zárt terekben folytatott kulturális, tudományos, művészeti, vallási, sport-, szórakoztató- vagy szerencsejáték-, gyógykezelési és személyi gondoskodási tevékenységek;

– bármilyen, több mint 100 embert érintő esemény lebonyolítása nyílt tereken;

– azon kereskedelmi, bevásárló központok, ahol több vállalkozás volt jelen, kivéve az élelmiszer-, állat- vagy gyógyszeripari termékek értékesítése illetve a takarítási szolgáltatásokat;

– elvben minden olyan tevékenység támogatható, amely már nem fogadhat vevőket, ügyfeleket és a tevékenysége nem végezhető távmunka formájában (online);

 

Hogyan történik a támogatás igénylése?

A támogatás igényléséhez az alábbi nyomtatványokat kell elküldeni e-mailben a Megyei Kifizetési és Szociális Ellenőrzési Hivatalnak (Agentia Judeteana pentru Plati și Inspectie Sociala );

egy kérés – a modellt majd ezután fogják közölni;

– saját felelősségű nyilatkozat – erre is közlik majd a modellt;

– személyigazolvány másolat;

 

A dokumentumok benyújtásának határideje 2020. április 10 ;

Jelenleg még nincs érvényes e-mail cím, azt is ezután fogják közölni külön – külön minden megyére;

 

Mekkora a támogatás összege és hogyan adózunk utána?

Az igényelhető támogatás összege a 2020-ra megállapított átlagos bruttó fizetés 75% -ának felel meg, azaz 5429 x 75% = 4072 bruttó lej havonta;

Az adók levonása után a támogatás nettó összege 2382 lej.

Kiszámolása: 4072 – 10% impozit salar = 3665 lej, ebből levesszük a 10% CASS-t és a 25% CAS-t, így marad a 2382 lej!

A támogatás igénylésének időszaka, a sürgősségi állapot időszaka:

március 16 – április 14;

A kifizetési határidő: a dokumentumok benyújtásától számított 10 nap;

A támogatás összegét kizárólag a természetes személy bankszámlájára utalják.

 

Fontos!

Várjuk, hogy a Munkaügyi Minisztérium közzéteszi a kérés, a saját felelősségére tett nyilatkozat mintáját és az egyes megyék e-mail címét, amelyre a dokumentumok elküldhetők.

 

Likeold a Sarki könyvelő facebook oldalát és naprakész leszel a törvényváltozásokból!

Vigyázzatok egymásra!

Üdv Csomor Rozália - Sarki könyvelő