Milyen típusú költségeket tud elszámolni egy vállalkozó?

Milyen típusú költségeink, illetve kiadásaink vannak?
Vannak a teljes egészében elszámolható, levonható költségek. Vannak a részben elszámolható vagy részben levonható költségek, illetve vannak olyan költségek, amelyek egyáltalán nem elszámolhatóak, tehát nem vonhatók le a jövedelmünkből.

 

Milyen teljes egészében levonható költségek vannak mindenféle vállalkozásra vonatkozóan?

Az első ilyen levonható költség a nyersanyagok, a fogyóeszközök, illetve azok a termékek, amelyeket árusítani szeretnénk. Tehát ennek a megvásárlása teljes egészében elszámolható költségnek tekinthető.
Aztán vannak a szolgáltatások költségei, például a szállítási díjak, illetve vannak a bérleti díjak az adott helyre vonatkozóan, ahol a vállalkozásunk működik. Ennek a feltétele az, hogy ez a hely, vagy ez az ingatlan mindenképpen a kereskedelmi kamarához, tehát az ONRC-hez be legyen jegyezve, úgy, mint munkapont vagy úgy, mint székhelye a vállalkozásunknak. Aztán vannak erre a területre vagy az ingatlanra vonatkozó karbantartási költségek. Ha az irodánkat szeretnénk felújítani, vagy a területet rendezni, ahol a műhelyünk, vagy az adott tevékenységnek a helyisége van, akkor az erre vonatkozó karbantartási költségeket is teljes egészében el tudjuk számolni.

Ha például a saját vállalkozásod egy olyan tömbház-lakásba, blokk-lakásba van bejegyezve, ahol ott lakik a tulajdonos, vagy mondjuk te, illetve csak részben bérled te ezt a conract comodaton a vállalkozásodra, akkor csak részben tudod ezeket a költségeket elszámolni. Ezt általában a kölcsönszerződésbe vagy a bérleti szerződésbe bele szokták írni, hogy az adott helyiségnek mekkora része tartozik a PFA vagy az întreprindere familială céghez, és ennek a részét tudod elszámolni költségként.

Ezenkívül vannak a tevékenység végzéséhez használt berendezések bérleti költségei.

 

Ha mondjuk van neked egy autószervized, vagy egy gumijavítód, és ott van egy szerkezet, amit bérelsz, tehát nem megvásárolsz, akkor ennek a bérleti költségét is teljes egészében le tudod írni a vállalkozásodban.

 

Vannak a banki kölcsönök kamatai. Itt nagyon fontos, hogy ez a kölcsön a vállalkozás tevékenységére vagy ehhez kapcsolódóan legyen elköltve, mert a kamatokat akkor tudod levonni. Ha a kölcsönt felvetted, de nem a vállalkozásodra költötted, hanem autót vásároltál, vagy a saját ingatlanodat, lakásodat rendezted be, akkor ennek a banki kölcsönnek a kamatait nem tudod elszámolni a vállalkozásodban.
Vannak a jutalékokkal és az egyéb banki szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek. Ide kapcsolódnak olyan szolgáltatások, amiket a bank nyújt neked, és ezeknek a díjait tudod elszámolni. Vannak a postai költségeid, a telekommunikációs költséged, mint például a telefon, az internet, minden, amire a vállalkozásodhoz szükséged van, ahhoz, hogy működjön, illetve hogy jövedelmet tudjál megvalósítani.

A következő ilyen költség lehet az elektromos áram, a víz, a gáz, a szemétszállítási díj, mert ezeket is mind el tudod számolni a vállalkozásodra.
Ami még van, az áru-, illetve a személyszállítással kapcsolatos költségek, illetve ha olyan helyre utazol, ahol egy ügyfeledet akarod felkeresni, vagy esetleg új ügyfeleket akarsz felkutatni, akkor az oda való eljutáshoz felhasznált buszbérlet, repülőjegy-bérlet, szállás, ezeket mind elszámolhatod, ha tudod bizonyítani, hogy ezt az utazást azért kellett bevállalnod, mert neked fontos volt, hogy az ügyfeledet megkeresd, vagy ha új ügyfeleket szereztél.
A következő a lízingszerződések. Operatív lízing esetén elszámolhatod a lízingrészletet, illetve ha pénzügyi lízinged van, akkor a kamatot és az amortizációs költséget tudod elszámolni teljes egészében a vállalkozásodra.

El tudod számolni azokat a költségeidet, amiket mondjuk továbbképzésekre, kongresszusokra, szakmai találkozókra utazáskor költöttél el. Itt is beleszámoljuk az utazás költségét, magának a szakmai képzésnek a díját, amit ugye be kell fizetned, vagy az adott időszak alatt a szállás költségeit, ezeket mind-mind el tudod számolni, bizonyítván, hogy ez a szakmai továbbképző azért jó, hogy a vállalkozásod fejlődjön.
Aztán ott vannak a reklámköltségek, a hirdetési költségek, ezek is mind-mind azért vannak, hogy nagyobb jövedelmet tudjál megvalósítani.
Minden egyéb olyan költséget el tudsz számolni, amit bizonyítani tudod, hogy azért volt rá szükséged, mert neked a vállalkozásod enélkül nem, vagy csak kevésbé jobban fejlődne, mint ahogy enélkül fejlődött.

 

Melyek azok a költségek, amelyek részben elszámolható költségek?

Az egyik ilyen részben elszámolható költségtípus az autókkal kapcsolatos. Legtöbb esetben az egyéni vállalkozók, de akár Kft-k is, SRL-k is úgy vannak, hogy a tulajdonos egy contract comodattal, egy kölcsönszerződéssel kölcsönadja a vállalkozásának a saját autóját. Ebben az esetben ezzel az autóval kapcsolatos mindennemű költséget el tudsz számolni, de csak ötven százalékában. Tehát el tudod számolni az üzemanyag-költség felét, el tudod számolni a karbantartási költséget, például az autómosást, vagy minden olyan javítási költséget, amelyet ezen az autón végzel. Nyilván ezeket a költségeket alá kell támasztanod azokkal a számlákkal, amiket a szervizből, az autómosóból vagy a benzinkutaktól tudsz beszerezni, és nagyon fontos, hogy legyen rajta a vállalkozásodnak a cod fiscalja, az adószáma.

Ezenkívül amit részben el tudsz számolni, azok a szponzorálási költségek, a támogatási költségek. Ezek az adózandó jövedelmünk maximum öt százalékát tehetik ki, és nagyon fontos, hogy olyan egyesületekkel, illetve alapítványokkal kössünk ilyen támogatási, szponzorálási szerződést, akik regisztrálva vannak az ANAF-hoz, az adóhivatalhoz, mert különben ezek a költségek nem vonhatók le a jövedelmünkből.
Dönthetünk úgy, hogy a jövedelemadónk három és fél százalékát adjuk oda valamilyen szervezeteknek. Ezt egy évben egyszer tudjuk megtenni, amikor év elején az adóbevallásunkat nyújtjuk be, és akkor ott ki tudjuk választani, hogy milyen alapítványnak, egyesületnek szeretnénk odaadni az adónk három és fél százalékát.

 

Protokollra költhetünk az adózandó jövedelmünk két százalékáig. Ha olyan ebédet fizetünk az egyik ügyfelünknek, akivel valamilyen tárgyalást folytatunk, akkor ezt be tudjuk tenni protokoll-költségként. Lényeg az, hogy az adózandó jövedelmünk maximum két százalékát költhetjük protokollra.

 

Aztán ott van még a magánnyugdíjpénztárakba fizetendő nyugdíjunk vagy biztosításunk. Ezeket egyénenként, tehát a vállalkozásban szereplő tulajdonosokra tudjuk elszámolni, évente maximum négyszáz eurót. Ha például egy întreprindere familială van, amiben két családtag van benne, akkor mindkét családtagnak évente 400-400 euróig tudjuk ezeket a magánnyugdíjpénztárba befizetett nyugdíj-, illetve egészségügyi biztosításokat elszámolni.
El tudjuk számolni a szakmai szervezeteknek fizetett hozzájárulásunkat maximum 4000 euróig évente. Például én mint könyvelő fizetek a CECCAR-nak évente ilyen hozzájárulást, és ha nem haladja meg a 4000 eurót, akkor én ezt költségként elszámolhatom a cégemben.

 

Melyek azok a költségek, amelyek egyáltalán nem elszámolhatók?

Négy dologra térnék ki. Mindennemű vállalkozásra vonatkozik ez a négy dolog.
Az első ilyen dolog, hogy azok a költségek nem elszámolhatók, amelyek nem a vállalkozásunkhoz kapcsolódnak. Tehát mindenképpen kell bizonyítsuk azt, hogy fontos nekünk ahhoz, hogy magasabb jövedelmet valósítsunk meg, vagy jobban működjön a vállalkozásunk. Ha ezt nem tudjuk bizonyítani különböző dokumentumokkal, akkor hiába hogy a cégünkre vásároltunk bárminemű dolgot, ha nem tudjuk bizonyítani, hogy hasznára válik, akkor ezeket a költségeket nem számolhatjuk el.

 

Nem elszámolható költség a jövedelemadónk. Függetlenül attól, hogy PFA, întreprindere familială vagy SRL, a jövedelemadó nem elszámolható költség.

 

2018 óta nem elszámolható költségnek számít az egészségügyi járulék, a CASS. Ezt sem tudjuk levonni a költségekből, ez nem is kötelező, csak a maximum plafon fölött, ami minden évben változik.
A nyugdíjjárulék is ilyen, a CAS, illetve ezt le tudjuk vonni, de 2018 óta nem úgy van, hogy beleszámoljuk az elszámolható költségekbe, hanem a Declaratie Unica, tehát az adóbevalláson belül van erre egy külön rubrika, egy külön sor, és oda tudjuk beírni, és e részében tudjuk a már kiszámolt adónkból levonni.

Októberben egy új témát fogok indítani. Bárminemű javaslatotok van ezzel kapcsolatosan, nyugodtan írjátok meg nekem akár itt, a videó alatt posztban, vagy akár üzenetben vagy e-mailben.

Hogyan tudjuk fizetni az áfát, illetve nem fizetni Európai Unión kívüli, illetve belüli vásárlás esetén?

Hogyan tudjuk fizetni az áfát, illetve nem fizetni Európai Unión kívüli, illetve belüli vásárlás esetén?

Hogyan tudjuk fizetni az áfát, illetve nem fizetni Európai Unión kívüli, illetve belüli vásárlás esetén?

Gyakran halljuk azt, amikor valaki szeretne vásárolni, hogy előnyben részesíti azokat az országokat, amelyek az Európai Unión belül vannak, mert hogy tulajdonképpen TVA nélkül tudja beszerezni az adott terméket, illetve a szolgáltatást.

Mit is jelent ez, illetve ki részesülhet ebben a TVA-mentességben, ha az Európai Unión belül szeretne vásárolni? Az a természetes, illetve jogi személy tud TVA-mentesen vásárolni az Európai Unión belül, akinek van valamilyen érvényes TVÁ-s, ÁFA-kódja.

 

Ez a kód kétféle lehet: az egyik a normál TVA-kód,

amely azt jelenti, hogy állandó áfafizetők vagyunk, tehát akár számlát számlázunk, akár megvásárolunk valamit, mindig feltüntetjük a fizetnivaló, illetve a visszaigényelhető TVÁ-t. Ezt úgy tudjuk megjegyezni, hogy ha nekünk van az adószámunk előtt egy RO jelzés, illetve a külföldiek is akkor tudnak utánanézni, hogy ez a RO az adószámunk előtt van.

A másik áfakód, 

amit igényelhetünk, az a speciális TVA-kód. Ezt az adóhivataltól tudjuk igényelni egy 091-es nyilatkozat kitöltésével, és abban az esetben nem fizetünk TVÁ-t az Európai Unión belüli vásárlás esetén, ha annak, akitől vásárolunk, szintén van egy ilyen ÁFA-kódja, tehát ő is ÁFA-fizető tagállam tagja.

Fontos, hogy ezt a speciális kódot csak az Európai Unión belül használhatjuk, vagyis ha Unión kívüli országokból szeretnénk valamilyen terméket vagy szolgáltatást vásárolni, akkor ezt a kódot nem használhatjuk. Tehát nem jogosult a TVA-mentességre az a személy, akinek nincsen érvényes TVÁ-kódja, akár normál, akár speciális TVÁ-s kódja, illetve akkor sem jogosult rá, hogy ha annak a vállalkozónak vagy cégnek, akitől beszerzi, megvenné a szolgáltatást vagy terméket, nincs érvényes TVÁ-s kódja.

 

Másodsorban a román jogszabályok a következő kötelezettséget írják elő a természetes vagy jogi személyek számára.

Ha az Európai Unión belül szeretnénk terméket vásárolni, de ez a termék vagy szolgáltatás egy éven belül nem haladja meg a tízezer eurót, ami 34000 román lej értéknek felel meg, akkor nem vagyunk kötelesek kiváltani ezt a speciális TVÁ-s kódot. Ha az éves beszerzésünk az Európai Unión belül meghaladja a tízezer eurót, vagyis a 34000 lejt az adott jogszabálynak megfelelően, akkor kötelesek vagyunk kiváltani ezt a speciális kódot, vagy a normál TVÁ-s kódot is igényelhetjük, ha úgy gondoljuk, hogy több az a vásárló, aki ÁFÁ-s és tőlünk vásárol.

 

Lássuk, hogy mi a teendőnk abban az esetben, ha az Európai Unión belül szeretnénk vásárolni.

  1. Igényeljünk egy TVÁ-s kódot, egy speciális TVÁ-s kódot, amit a 091-es nyilatkozat kitöltésével tudunk letenni az adóhivatalban.
  2. Mielőtt valamelyik cégtől megvásárolnánk az adott terméket, leellenőrizzük, hogy neki van-e érvényes áfás kódja. A VIES-ben tudjuk megnézni. Ha beütitek az adott cég adószámát, akkor kiadja, hogy neki az Unión belül érvényes-e ez a TVÁ-s kódja.
  3. Az adott termékre kiszámoljuk, hogy mennyi a 19%, a román állam szerinti ÁFA értéke, és ezt fizetjük be az adóhivatalban.
  4. Kitöltjük a 390-es meg a 301-es nyilatkozatot, és ezeket fogjuk letenni a vásárlást követő hónap 25-éig az adóhivatalban. Fontos tudni, hogy ehhez a két nyilatkozathoz szükségünk van mindenképpen elektronikus aláírásra.

 

Tulajdonképpen ezek voltak a lépések, hogyha az Európai Unión belülről szeretnénk vásárolni valamilyen terméket vagy szolgáltatást.

Ha az Európai Unión kívül vásárolunk valamilyen szolgáltatást vagy terméket, akkor az első az, hogy ennek a terméknek kiszámoljuk a 19%-os ÁFÁ-t, és ezt befizetjük a román adóhivatalba, aztán meg kitöltjük a 301-es nyilatkozatot, és azt fogjuk letenni az adóhivatalhoz.

Nagyon fontos itt figyelni arra, hogy itt már nem használhatjuk a speciális TVÁ-s kódunkat, itt mindenképpen a rendes Cod Fiscal-unkat, rendes adószámunkkal kell kitöltsük ezt a 301-es nyilatkozatot.

Még arra kell nagyon figyelni, hogy azok a vállalkozók vagy azok a jogi és természetes személyek, akik rendelkeznek normál TVA-kóddal, és esetleg csak negyedéves TVA-bevallásokat szoktak letenni, ha külföldről vásárolnak egy adott hónapban, akkor a következő hónapban a negyedéves TVA-bevallás helyett, havi TVA-fizetők, illetve havi TVA-bevallók lesznek.

Ezt mindenképpen fontos megjegyezni, mert elég sokszor találkozunk olyannal, hogy utólag derült ki, hogy negyedévente fizették az ÁFÁ-t, pedig volt külföldről beszerzett termékük vagy szolgáltatásuk, és havi fizetők kellett volna legyenek.

Hogyan számold ki az adót norma de venit esetén?

Hogyan számold ki az adót norma de venit esetén?

Romániában a pénzügy minden év januárjában egy táblázatban közli ki, hogy mennyi lesz a fix adó értéke a norma de venites egyéni vállalkozóknak, tevékenységi kódok szerint! Ezt általában figyelemmel követik a vállalkozók és tudják, hogy a saját tevékenységükre mennyi a fix adó értéke!

Amit nagyon sokan nem tudnak az az, hogy minden megyében a pénzügy meghatároz különböző adó csökkentő és adó növelő feltételeket, amelyek csak az adott megyére vonatkoznak! Ezeket a táblázat végén szokták feltüntetni, de legtöbben eddig nem görgetnek le és nem olvassák el!

Íme a Kovászna megyei adó csökkentő és -növelő feltételek:

Adó növelő feltételek:

  1. Minden asztalos munkát végző vállalkozó a munkája során használt gépek teljesítménye után többlet adót fizet:
  •      1 LE teljesítményű gépek után 20% 
  •      1-5 LE közötti gépekre 50%
  •      5 LE fölötti gépekre 75% adónöveléssel kell számolni;
  1. Minden vállalkozó, aki 1 LE -nél nagyobb gépekkel dolgozik 30%-os adóemeléssel számol;
  2. Azok a vállalkozók, akik saját termékből dolgoznak 10%-al több adót fizetnek;
  3. A női szabóságok 25%-os adóemeléssel számolnak;
  4. Minden vállalkozó akinek alkalmazottai vannak, 10% adónövelést számol minden egyes alkalmazottja után!

Adókedvezmény feltételei:

  1. Minden 60-65 év közötti férfi és 55-60 év közötti nő 40%-os adócsökkentést alkalmazhat;
  2. Minden 65 év feletti férfi és 60 év feletti nő 50%-os adócsökkenésben részesül;
  3. Bármely nappali vagy esti tagozaton járó diák 50%-os adókedvezményben részesül;
  4. Minden olyan egyéni vállalkozó, aki egész normás (8 órás) munkaszerződéssel dolgozik egy cégnél 50%-os adókedvezményben részesül.

Hogyan számold ki az adódat?

  1. Először kinézed a táblázatból, hogy mennyi a fix adó értéke a tevékenységedre! (Ezen a linken kikeresheted!
  2. Leellenőrzöd, hogy rád vonatkozik-e valamilyen adócsökkenés vagy adónövelés a fent leírtak szerint!
  3. Ha igen, kiszámolod a kettőből a végleges adózandó jövedelmet!
  4. Az így kapott összeg 10%-a a befizetendő jövedelem adó!
  5. Ha a kiszámolt összeg kevesebb, mint 22 800 lej, akkor egyéb fizetnivalód nincs!
  6. Ha a fizetendő összeg nagyobb, mint 22 800 lej, akkor köteles vagy nyugdíjjárulékot (CAS) és egészségügyi járulékot (CASS) fizetni! Ezek értékéről bővebben itt olvashatsz!

Figyelem!!!

Ha az idén indult a vállalkozás, akkor csak a müködő hónapokra kell adót számolni, nem az egész évre!

Hogyan? A teljes adózandó összeget elosztod 12 – vel és szorzod annyival ahány hónapot müködött a cég!

 

Ha valakinek nem sikerül egyedül kiszámolni, vagy letenni az adóbevallást, ezen a linken kérhet segítséget:

Íratkozz fel a hírlevelemre, így nem maradsz le az újdonságokról, törvényváltozásokról!

 

 

 

 

Kedvezőbb adózással számolhatnak a vállalkozók 2018-ban!

Kedvezőbb adózással számolhatnak a vállalkozók 2018-ban!

Új törvénymódosítás jelent meg a napokban amiből kiderül, hogy kedvezőbb lesz az adózás az egyéni vállalkozóknak (PFA, I.I., I.F.) a 2018-as évben!

Az első és legfontosabb, hogy a várható minimálbér 2018. január 1-től 1900 lej lesz, ezért én az alábbi példákban már ez alapján számoltam.

Nézzük a változásokat!

Jól jegyezd fel, hogy a nyugdíjbiztosítást (CAS) az országos minimálbér után kell számolni, nem az országos átlagbér után. Továbbá a fent említett vállalkozásoknak akkor kell nyugdíjbiztosítást fizetniük, ha az előző évben elért nettó jövedelmük nagyobb, mint 12 havi bruttó jövedelem. Vagyis, akkor fizet, ha a 2017-es évben a nettó jövedelme nagyobb volt, mint 22 800 lej. Ellenkező esetben nem!

Tehát nem mindenkinek kötelező a nyugdíjbiztosítással számolnia, ám, akinek igen, az szabadon választhatja meg, hogy mennyit szeretne fizetni. Azonban az összeg nem lehet kevesebb, mint a bruttó minimálbér (1900 lej, ugye 2018-tól ennyi lesz). Tehát, lehet akár 5000 lej a havi nettó jövedelmed, akkor is választhatod a minimális nyugdíjbiztosítást.

Itt kell megemlítenem, hogy eltörölték az eddigi választható nyugdíjbiztosítási (CAS) kulcsokat (tudjátok, 10,5% és 26,3% közül lehetett választani), és egy újat határoztak meg: a teljes értékű nyugdíjbiztosítási kulcs 25%.

Egy példán keresztül levezetve az összege 1900 *25% = 475 lej havonta. Ebben az esetben ne felejtsd el január 31-éig benyújtani a 600-as nyilatkozatot! (Ezt azoknak kell kitölteni, akik kötelesek nyugdíjbiztosítást fizetni.)

Annak is érvényes ez az összeghatár, aki fix adózással (norma de venit) van bejegyezve; figyelnie kell, hogy az adott hónapban mennyi a bruttó minimálbér

Térjünk át az egészségügyi biztosításra (CASS). Ezt korábban mindenkinek fizetnie kellett, mostantól azonban csak annak kötelező, akinek a bruttó jövedelme meghaladja a 12 havi országos bruttó jövedelem összegét (22 800 lej).

Ha az éves jövedelmed – egy vagy több tevékenységből összesen – nem haladja meg a 22 800 lejt 2017-ben, akkor nem kötelező egészségbiztosítást (CASS) fizetned.

Tudnod kell továbbá, hogy a CASS adókulcsa 5,5%-ról 10%-ra emelkedett, és nagyon fontos, hogy eddig a nettó jövedelem után, most pedig a bruttó minimálbér után fogod fizetni!

Ezzel szemben a jövedelem adókulcsa 16%-ról 10%-ra csökkent, tehát kevesebb adóra számíthatunk.

Kinek nem kötelező CAS-t, vagyis nyugdíjbiztosítást fizetni?

1. Akinek a 2017-es évre a nettó jövedelme kevesebb, mint 22 800 lej. Neki nem kell benyújtani a 600-as nyilatkozatot sem!
2. Aki év közben nyitotta a vállalkozását, akkor a megbecsült jövedelem után számolja ugyanezt, adott hónapra visszaosztva!
3. Aki fix adós (norma de venit) és a havi norma nem haladja meg az 1900 lejt vagyis az évi 22 800 lejt (a norma javítások után!)
4. A nyugdíjasoknak
5. Azoknak a személyek, akik nem az állami rendszerben fizetik a nyugdíjbiztosítást, például ügyvédek.

Tehát a végső konklúzió:

Azok a vállalkozók, akiknek az éves nettó jövedelmük nem haladja meg a 22 800 lejt, semmilyen járulékot nem fizetnek, csak a 10% jövedelemadót!

A nyugdíj- és az egészségbiztosítás adókulcsa is változott: 25%+10%, vagyis összesen 35%, ami első ránézésre soknak tűnhet, de ezt a bruttó minimálbér után számolják, nem a jövedelem után, ahogy eddig!

Most, hogy már pontos képet kaptál a változásokról megtervezheted a jövő évedet és eldöntheted, hogy melyik típusú vállalkozási forma lesz a megfelelőbb neked! Erről itt olvashatsz bővebben!

Ha kérdésed van megtalálsz az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
telefon: + 40 733 94 11 42
e-mail cím: office@sarkikonyvelo.ro