Milyen állami támogatásokat igényelhetsz  a vállalkozásod fejlesztéséhez?

Milyen állami támogatásokat igényelhetsz a vállalkozásod fejlesztéséhez?

Melyek azok a támogatások, amelyek most jelentek meg, illetve amelyeket már eddig is igényelhettünk?

Lehet-e újra igényelni különféle támogatásokat, illetve vannak-e új támogatások? Megjelent a Monitorul Oficialban, a Hivatalos Közlönyben olyan támogatási forma is, amit már nagyon vár mindenki, de még a részleteiről nem kaptunk semmilyen értesítést.

 

A koronavírus-járvány által érintett munkáltatók vagy szakemberek több kategóriája is kérheti a támogatást ebben az időszakban. Volt három típusú támogatás, amit már a koronavírus-járvány beálltával lehetett igényelni, akár már márciustól vagy áprilistól egészen a nyár közepéig. Ettől a hónaptól született egy újabb, Kurzarbeit néven ismert rendelet, amely újabb 5 típusú támogatási formát ajánl fel a vállalkozóknak, egyéni vállalkozóknak és Kft.-knek egyaránt.

 

Az első támogatás az, amikor a munkanélküliekből lett alkalmazottak fizetésének az ötven százalékát lehet visszaigényelni.

Ezt a támogatást azok tudják igényelni, akik olyan alkalmazottakat foglalkoztatnak, akik 16–29 évesek, illetve 50 év felettiek, és a vészhelyzet időszaka alatt voltak elküldve munkanélküli támogatásra. Ha ilyen embereket alkalmaztok a cégetekben, akkor az elkövetkező 12 hónapra tudjátok igényelni a fizetésüknek az ötven százalékát.

A területi munkaerő-ügynökséghez tartozik a támogatások igénylésének a lebonyolítása, az ANOFM-től lehet igényelni minden egyes támogatási típust, illetve bármilyen támogatást szeretnétek, az aici.gov.ro oldalon megtaláljátok hozzá a szükséges dokumentációkat. Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden hónapban egy dokumentációt kell leküldeni a munkaerő-ügynökséghez, és akkor ők a következő hónapban utalják a vállalkozásnak az összeget.

 

A második típusú támogatás a technikai munkanélküliség, somaj tehnic.

Ezek a támogatások jelenleg is még érvényben vannak, mert a munkavállalókat az állam próbálja ezzel is támogatni. Egyrészt azoknak a területeknek szánja ezt a támogatást, ahol még mindig érvényben vannak a törvény szerinti korlátozások, illetve azokat a vállalkozásokat, akik a korlátozás miatt fel kellett függesszék a tevékenységüket. Tehát ebben az esetben igényelhető a munkások után a technikai munkanélküliségi  segély. Ezt is ugyanúgy az ANOFM oldalon keresztül tudjátok igényelni, vagy az aici.gov.ro oldalról letölteni minden egyes dokumentációt.

 

A harmadik típusú támogatás  a PFÁ-knak, az Intreprindere individualaknek.

Az egyéni vállalkozóknak jár, akik meg kellett szakítsák a tevékenységüket, az összege 4072 lej. Már a tavasz folyamán is kértük fél márciusra, április-májusra, most szeptembertől újra lehet igényelni azoknak a PFÁ-knak, akiknek nem működik a tevékenységük. Egészen év végéig lehet igényelni, egyelőre így van a rendelet. Tehát ez a három típusú támogatás ugye ismert volt már eddig is.

 

Ettől a hónaptól igényelhető még ötfajta típusú támogatás, amit a Kurzarbeit rendelet néven tudtok megkeresni. Az első ilyen támogatás az, hogy a bérköltséget felosztják a munkáltató és az állam között.

Konkrétan mit is jelent ez?

Ha van neked egy alkalmazottad, és a munkaidejét lecsökkented valamennyi százalékkal, illetve a fizetését is csökkented, akkor a fizetésének az ötven százalékát kifizeted te mint munkaadó, és a másik 50%, tehát a fennmaradó összeg 75%-át fizeti az állam.

Mondok egy konkrét példát. Van egy alkalmazottad, akinek a teljes normás fizetése, tehát a nyolcórás munkaidőre fizetett fizetése 3000 lej. Lecsökkented a munkaidejét, mondjuk, fél normára, tehát 4 órát fog dolgozni, felezed a fizetését, ami 1500 lej. Azt jelenti, hogy te a munkavállalódnak, az alkalmazottadnak kifizeted a cégedből az 1500 lejt, és az 1500 lej meg a teljes normás 3000 lej közötti összegnek, ami megint 1500 lej, a 75%-át tudod igényelni az államtól támogatásként.

Nagyon fontos, hogy ez így jól hangzik, de arra nagyon figyeljetek, hogy a fizetés utáni adókat mindenképpen a cég kell fizesse, arra az összegre is, ami 75%-ot ad az állam. Tehát ez picit így csalóka, meg a törvény is úgy van megfogalmazva, hogy nekem is el kellett többször olvasnom, hogy rájöjjek, hogy oké, megkapom az 1500 lejnek a 75%-át, de én annak az összegnek az adóját, a CAS-t, a CASS-t, a jövedelemadót azt én mint cég, mint munkaadó kell befizessem az államnak.

 

 

A következő támogatás tulajdonképpen megint a PFÁ-knak, az  Intreprindere individuala vállalkozásoknak szól.

Ha csökkentették az aktivitásukat, akkor írhatnak a saját felelősségükre egy nyilatkozatot, amelyben kérik a bruttó jövedelmük, tehát az átlagos bruttó jövedelem 41,5 %-át egészen 2020 végéig. Tehát az a feltétele, hogy neked a tevékenységed valamilyen szinten le kellett csökkenjen, és akkor a saját felelősségedre írsz egy olyan kérést, hogy igenis neked lecsökkent a tevékenységed, ezáltal a jövedelmed, és az átlagos bruttó minimálbér 41,5%-át tudod kérni támogatásként az államtól. Ennek is vannak ugyanígy hátulütői, tehát jó, ha ezt is alaposabban tanulmányozod, mielőtt nem kezded ezt igényelni, hogy nehogy aztán a végén valami olyan miatt elcsússzál, vagy vissza kelljen fizetni, ami esetleg nem tűnt fel, amikor igényelted ezt a támogatást.

 

 A következő támogatási típus a napszámosokat próbálja egy kicsit segíteni.

A vírus miatt csökkentett vagy megszakított tevékenységi területeken dolgozó napszámosok bérének a 35%-át tudja támogatni az állam három hónapon keresztül. Ha te olyan tevékenységben dolgozol, ahol napszámosokat alkalmaztál, akkor az ő bérük 35%-át tudod igényelni az államtól az elkövetkező három hónapban. Ezt is az  ANOFM-hez vagy az aici.gov.ro oldalon fogod tudni igényelni. Ott fogod tudni megnézni, hogy milyen dokumentációkat kell feltölteni, miket kell leküldeni ahhoz, hogy az igénylést megkapd.

 

 

Van még két típusú támogatásunk.

Az egyik az olyan szezonális alkalmazottaknak szól, akik teljes munkaidőben dolgoznak. Tehát azok, akik legfeljebb három hónapos teljes munkaidőben foglalkoztatnak embereket, ők ezen emberek bérének a 41,5 százalékát tudják igényelni az államtól. Viszont ez az összeg nem lehet több, mint az átlagos bruttó minimálbér 41,5%-a. Ezt megint csak három hónapon keresztül lehet kérni

Az utolsó támogatás a távmunkában dolgozó alkalmazottaknak a felszerelésére nyújtott támogatás. Ez egy egyszeri pénzösszeg, 2500 lej. Feltétele az, hogy a járványidőszak alatt legalább egy hónapban 15 napot távmunkában dolgozott az alkalmazott. Ha ezt tudod bizonyítani, vagy az elkövetkező járványidőszakban ha tudod bizonyítani, hogy 15 napot otthonról dolgozott, akkor ezt az egyszeri összeget, ezt a 2500 lejt tudod igényelni, amit arra költhetsz, hogy veszel neki otthonra egy számítógépet vagy laptopot, ami a munkavégzéséhez szükséges.

 

Amit még megemlítenék, hogy volt az a támogatás, hogy a sommaj tehnicre elküldtünk alkalmazottakat, és ha őket visszavesszük, akkor támogatást kapunk 41,5 százalékban. Ezt a támogatást szeptembertől már nem lehet igényelni, ez a június, július és augusztus hónapokra vonatkozott.

Ez a nyolc típusú támogatás, amit mostantól tudsz igénybe venni egészen az év végéig, vagy ha olyan típusú a támogatás, akkor egy éven keresztül.

Novemberben egy új témát fogok indítani. Bárminemű javaslatotok van ezzel kapcsolatosan, nyugodtan írjátok meg nekem akár itt, a videó alatt posztban, vagy akár üzenetben vagy e-mailben.

Milyen típusú költségeket tud elszámolni egy vállalkozó?

Milyen típusú költségeink, illetve kiadásaink vannak?
Vannak a teljes egészében elszámolható, levonható költségek. Vannak a részben elszámolható vagy részben levonható költségek, illetve vannak olyan költségek, amelyek egyáltalán nem elszámolhatóak, tehát nem vonhatók le a jövedelmünkből.

 

Milyen teljes egészében levonható költségek vannak mindenféle vállalkozásra vonatkozóan?

Az első ilyen levonható költség a nyersanyagok, a fogyóeszközök, illetve azok a termékek, amelyeket árusítani szeretnénk. Tehát ennek a megvásárlása teljes egészében elszámolható költségnek tekinthető.
Aztán vannak a szolgáltatások költségei, például a szállítási díjak, illetve vannak a bérleti díjak az adott helyre vonatkozóan, ahol a vállalkozásunk működik. Ennek a feltétele az, hogy ez a hely, vagy ez az ingatlan mindenképpen a kereskedelmi kamarához, tehát az ONRC-hez be legyen jegyezve, úgy, mint munkapont vagy úgy, mint székhelye a vállalkozásunknak. Aztán vannak erre a területre vagy az ingatlanra vonatkozó karbantartási költségek. Ha az irodánkat szeretnénk felújítani, vagy a területet rendezni, ahol a műhelyünk, vagy az adott tevékenységnek a helyisége van, akkor az erre vonatkozó karbantartási költségeket is teljes egészében el tudjuk számolni.

Ha például a saját vállalkozásod egy olyan tömbház-lakásba, blokk-lakásba van bejegyezve, ahol ott lakik a tulajdonos, vagy mondjuk te, illetve csak részben bérled te ezt a conract comodaton a vállalkozásodra, akkor csak részben tudod ezeket a költségeket elszámolni. Ezt általában a kölcsönszerződésbe vagy a bérleti szerződésbe bele szokták írni, hogy az adott helyiségnek mekkora része tartozik a PFA vagy az întreprindere familială céghez, és ennek a részét tudod elszámolni költségként.

Ezenkívül vannak a tevékenység végzéséhez használt berendezések bérleti költségei.

 

Ha mondjuk van neked egy autószervized, vagy egy gumijavítód, és ott van egy szerkezet, amit bérelsz, tehát nem megvásárolsz, akkor ennek a bérleti költségét is teljes egészében le tudod írni a vállalkozásodban.

Vannak a banki kölcsönök kamatai. Itt nagyon fontos, hogy ez a kölcsön a vállalkozás tevékenységére vagy ehhez kapcsolódóan legyen elköltve, mert a kamatokat akkor tudod levonni. Ha a kölcsönt felvetted, de nem a vállalkozásodra költötted, hanem autót vásároltál, vagy a saját ingatlanodat, lakásodat rendezted be, akkor ennek a banki kölcsönnek a kamatait nem tudod elszámolni a vállalkozásodban.
Vannak a jutalékokkal és az egyéb banki szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek. Ide kapcsolódnak olyan szolgáltatások, amiket a bank nyújt neked, és ezeknek a díjait tudod elszámolni. Vannak a postai költségeid, a telekommunikációs költséged, mint például a telefon, az internet, minden, amire a vállalkozásodhoz szükséged van, ahhoz, hogy működjön, illetve hogy jövedelmet tudjál megvalósítani.

A következő ilyen költség lehet az elektromos áram, a víz, a gáz, a szemétszállítási díj, mert ezeket is mind el tudod számolni a vállalkozásodra.
Ami még van, az áru-, illetve a személyszállítással kapcsolatos költségek, illetve ha olyan helyre utazol, ahol egy ügyfeledet akarod felkeresni, vagy esetleg új ügyfeleket akarsz felkutatni, akkor az oda való eljutáshoz felhasznált buszbérlet, repülőjegy-bérlet, szállás, ezeket mind elszámolhatod, ha tudod bizonyítani, hogy ezt az utazást azért kellett bevállalnod, mert neked fontos volt, hogy az ügyfeledet megkeresd, vagy ha új ügyfeleket szereztél.
A következő a lízingszerződések. Operatív lízing esetén elszámolhatod a lízingrészletet, illetve ha pénzügyi lízinged van, akkor a kamatot és az amortizációs költséget tudod elszámolni teljes egészében a vállalkozásodra.

El tudod számolni azokat a költségeidet, amiket mondjuk továbbképzésekre, kongresszusokra, szakmai találkozókra utazáskor költöttél el. Itt is beleszámoljuk az utazás költségét, magának a szakmai képzésnek a díját, amit ugye be kell fizetned, vagy az adott időszak alatt a szállás költségeit, ezeket mind-mind el tudod számolni, bizonyítván, hogy ez a szakmai továbbképző azért jó, hogy a vállalkozásod fejlődjön.
Aztán ott vannak a reklámköltségek, a hirdetési költségek, ezek is mind-mind azért vannak, hogy nagyobb jövedelmet tudjál megvalósítani.
Minden egyéb olyan költséget el tudsz számolni, amit bizonyítani tudod, hogy azért volt rá szükséged, mert neked a vállalkozásod enélkül nem, vagy csak kevésbé jobban fejlődne, mint ahogy enélkül fejlődött.

 

Melyek azok a költségek, amelyek részben elszámolható költségek?

Az egyik ilyen részben elszámolható költségtípus az autókkal kapcsolatos. Legtöbb esetben az egyéni vállalkozók, de akár Kft-k is, SRL-k is úgy vannak, hogy a tulajdonos egy contract comodattal, egy kölcsönszerződéssel kölcsönadja a vállalkozásának a saját autóját. Ebben az esetben ezzel az autóval kapcsolatos mindennemű költséget el tudsz számolni, de csak ötven százalékában. Tehát el tudod számolni az üzemanyag-költség felét, el tudod számolni a karbantartási költséget, például az autómosást, vagy minden olyan javítási költséget, amelyet ezen az autón végzel. Nyilván ezeket a költségeket alá kell támasztanod azokkal a számlákkal, amiket a szervizből, az autómosóból vagy a benzinkutaktól tudsz beszerezni, és nagyon fontos, hogy legyen rajta a vállalkozásodnak a cod fiscalja, az adószáma.

Ezenkívül amit részben el tudsz számolni, azok a szponzorálási költségek, a támogatási költségek. Ezek az adózandó jövedelmünk maximum öt százalékát tehetik ki, és nagyon fontos, hogy olyan egyesületekkel, illetve alapítványokkal kössünk ilyen támogatási, szponzorálási szerződést, akik regisztrálva vannak az ANAF-hoz, az adóhivatalhoz, mert különben ezek a költségek nem vonhatók le a jövedelmünkből.
Dönthetünk úgy, hogy a jövedelemadónk három és fél százalékát adjuk oda valamilyen szervezeteknek. Ezt egy évben egyszer tudjuk megtenni, amikor év elején az adóbevallásunkat nyújtjuk be, és akkor ott ki tudjuk választani, hogy milyen alapítványnak, egyesületnek szeretnénk odaadni az adónk három és fél százalékát.

 

Protokollra költhetünk az adózandó jövedelmünk két százalékáig. Ha olyan ebédet fizetünk az egyik ügyfelünknek, akivel valamilyen tárgyalást folytatunk, akkor ezt be tudjuk tenni protokoll-költségként. Lényeg az, hogy az adózandó jövedelmünk maximum két százalékát költhetjük protokollra.

 

Aztán ott van még a magánnyugdíjpénztárakba fizetendő nyugdíjunk vagy biztosításunk. Ezeket egyénenként, tehát a vállalkozásban szereplő tulajdonosokra tudjuk elszámolni, évente maximum négyszáz eurót. Ha például egy întreprindere familială van, amiben két családtag van benne, akkor mindkét családtagnak évente 400-400 euróig tudjuk ezeket a magánnyugdíjpénztárba befizetett nyugdíj-, illetve egészségügyi biztosításokat elszámolni.
El tudjuk számolni a szakmai szervezeteknek fizetett hozzájárulásunkat maximum 4000 euróig évente. Például én mint könyvelő fizetek a CECCAR-nak évente ilyen hozzájárulást, és ha nem haladja meg a 4000 eurót, akkor én ezt költségként elszámolhatom a cégemben.

 

Melyek azok a költségek, amelyek egyáltalán nem elszámolhatók?

Négy dologra térnék ki. Mindennemű vállalkozásra vonatkozik ez a négy dolog.
Az első ilyen dolog, hogy azok a költségek nem elszámolhatók, amelyek nem a vállalkozásunkhoz kapcsolódnak. Tehát mindenképpen kell bizonyítsuk azt, hogy fontos nekünk ahhoz, hogy magasabb jövedelmet valósítsunk meg, vagy jobban működjön a vállalkozásunk. Ha ezt nem tudjuk bizonyítani különböző dokumentumokkal, akkor hiába hogy a cégünkre vásároltunk bárminemű dolgot, ha nem tudjuk bizonyítani, hogy hasznára válik, akkor ezeket a költségeket nem számolhatjuk el.

 

Nem elszámolható költség a jövedelemadónk. Függetlenül attól, hogy PFA, întreprindere familială vagy SRL, a jövedelemadó nem elszámolható költség.

 

2018 óta nem elszámolható költségnek számít az egészségügyi járulék, a CASS. Ezt sem tudjuk levonni a költségekből, ez nem is kötelező, csak a maximum plafon fölött, ami minden évben változik.
A nyugdíjjárulék is ilyen, a CAS, illetve ezt le tudjuk vonni, de 2018 óta nem úgy van, hogy beleszámoljuk az elszámolható költségekbe, hanem a Declaratie Unica, tehát az adóbevalláson belül van erre egy külön rubrika, egy külön sor, és oda tudjuk beírni, és e részében tudjuk a már kiszámolt adónkból levonni.

Októberben egy új témát fogok indítani. Bárminemű javaslatotok van ezzel kapcsolatosan, nyugodtan írjátok meg nekem akár itt, a videó alatt posztban, vagy akár üzenetben vagy e-mailben.

A költségek elszámolásának 5 szabálya

Az e hónapi témánk a költségek. Azért választottam ennek a hónapnak a témájául a költségeket, mert az SK Klub tagjai között csináltam egy szavazást, és a legtöbben ezt választották, hogy a költségekről legyen szó.

Minden hónapnak szeretnék adni egy témát, és akkor abban a hónapban ezzel a témával vagy ehhez kapcsolódó dolgokkal szeretnék foglalkozni, ehhez kapcsolódóan tudtok ti is kérdezni, hogyha van valamilyen kérdésetek.

Az első videónak azt a címet adtam, hogy a költségek elszámolásának öt alapvető szabálya.

Mindenki azt kérdezte, hogy milyen elszámolható költségek vannak, mégis az első videóban inkább arról szeretnék beszélni, hogy mikor tudod a költséget helyesen és jól elszámolni, milyen öt alapvető szabályt kell betartani. És akkor a következő talán két videóban, mert elég hosszú a téma, elég sok mindent összeírtam ezzel kapcsolatosan, akkor az elszámolható, illetve a többi fajtájú költségekről fogok majd beszélni.

 

Lássuk, mi az az öt alapvető szabály, amit a költségelszámolásnál figyelembe kell vennetek.

Az első ilyen szabály, talán a legérthetőbb, legértelmezhetőbb és a talán a legfontosabb, az az, hogy mindenképpen ez a költség vagy kiadás a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódjon.

Mit is jelent ez? Mondok egy példát. Azért nem tudok egy konkrét sémát mondani, hogy igen, ezek az elszámolható költségek, mert minden cég tevékenysége különbözik. Ezért például ha egy IT-s elszámolja a laptopját, a szoftvert, amit megvásárol, vagy ezeknek az  előfizetését, de ő nem tudja elszámolni költségként, mondjuk, mint az orvos az ő orvosi eszközeit vagy a köpenyét, a ruházatát, Egyik tevékenység nem ugyanazt tudja elszámolni költségként, mint a másik.

Egy fodrászatban elszámolhatod az eszközeidet, az ollót, a fésűt, a sampont és a többi, ilyen-olyan szereket, amivel te dolgozol nap mint nap, ugyanígy például egy művész a színpadon költségként el tudja számolni a hangszereit, a jelmezeit, mondjuk, a hátteret, amit ott kialakít magának. Mindig arra figyelj, hogy amikor kiadásod van, és egy költségként szeretnél valamilyen összeget elszámolni, akkor nagyon fontos az, hogy kapcsolódjon a tevékenységedhez, és biztos-e, hogy te neked erre szükséged van ahhoz, hogy a vállalkozásod jól működjön, előre haladjon.

 

A második szabály, amit én kiválasztottam, az az, hogy mindenképpen legyen bevételed.

Nem arra akarok kilyukadni, hogy mondjuk év végén nem lehetsz veszteséges, tehát a vállalkozásod nem mehet veszteségbe. De láttam már példát arra is, hogy egy cég másfél éven keresztül működött, rengeteg mindent vásárolt, rengeteg költsége volt, és egy lej bevétele nem volt. Tehát semmi módon nem számlázott ki semmilyen szolgáltatást, semmilyen terméket nem adott el. Arra húzta ezt a céget fel, hogy valamilyen módon mentse a TVÁ-t, az ÁFÁ-t. De nem is ez a lényeg.

Az a lényeg, hogy ha neked vannak költségeid, az nem baj, sőt nagyon jó, és az sem baj, ha a költség meghaladja a bevételt, de ne legyen az, hogy egy éven keresztül egyfolytában vásárolsz, megvannak a kiadásaid, de bevételed zéró. Ez gyanúsnak tűnik.

Persze van olyan, hogy szezonális tevékenység, és akkor az első félévben semmi bevétele nem volt, hanem csak kiadásai voltak, mert befektet a vállalkozásába, de aztán az év vége felé vagy az ősz folyamán biztosan lesz neki bevétele, mert hogyha egy évben egyik időszakban sincsen bevétel, akkor nyilvánvaló, hogy a következő is ugyanúgy fog működni. Tehát nem azt mondom, hogy mindig nyereséges kell legyen egy vállalkozás, sőt az első pár évben valószínűleg nem is fog az lenni, de hogy legyen mindig bevétel, ami alapján elszámolod a költségeket.

 

A következő szabály, amit én kiválasztottam, az az, hogy a költség, amit elszámolsz, az abban az évben legyen kifizetve, amikor te elszámolni szeretnéd.

Ne legyen az, hogy megvásároltál mondjuk egy eszközt 2020-ban, és úgy döntöttél, hogy neked most az idén annyi a költséged, hogy neked nincs szükséged könyvelésileg költségre, és úgy döntesz, hogy 2021-ben fogod te ezt elszámolni költségként. Tehát nagyon fontos, hogy költséget akkor számolsz el, abban az évben, amikor megvásároltad, tehát amikor konkrétan a kifizetés megtörtént rá. Máskülönben kivághatják, nem számolható el költségként. A jövedelmedből le fogják vonni ellenőrzés esetén, hogyha ez felmerül. Persze van erre egy kivétel, amit most hoztak, egy szabály, hogy a kasszagépeket most 2027-ig el lehet számolni. Egyébként minden egyes költségre vonatkozik az, hogy az adott évben, amikor ki lett fizetve, akkor tudod elszámolni.

 

A 4. szabály az, hogy a költségelszámolás  mindig a kifizetési dokumentum alapján történik.

Tehát nem akkor számolsz el valamit költségnek, hogyha te kaptál rá egy számlát, de nem fizetted ki. Nyilván egyéni vállalkozókhoz beszélek, tehát akiknek PFA-ja van, Intreprindere individuale, Intreprindere familiare, profesii liberale, tehát ügyvédek orvosok, ezekhez mondom, mert a SRL természetesen más, habár a költségek szempontjából sok minden vonatkozik rájuk is, de itt, az egyéni vállalkozásoknál nagyon fontos az, hogy akkor számolhatod el költségként, amikor megvan rá a kifizetési bizonylatod.

Mi lehet ez a kifizetési bizonylat? Lehet ez például a kassza bon, hogyha nem vagy TVA-fizető, akkor elég a kassza bon, azzal is simán el lehet számolni bármilyen kiadást vagy költséget.

A második ilyen elszámolható lehet a számla és mellé egy chitanţă, vagy mellé egy kassza bon. Hogyha te TVA-fizető vagy, hogyha csak a kassza bonnal szeretnél elszámolni egy bevételt, nagyon fontos, hogy a kassza bonon szerepeljen az adószámod. Ha 100 euró érték fölötti ez az összeg, akkor mindenképpen a kassza bon mellé kérj egy számlát is, mert ez a hivatalos, tehát így tudod biztosan és pontosan ezt a költséget elszámolni.

Aztán lehet még ilyen költségelszámolás például a borderou de achizitii. Nem tudom, hogy magyarul mi a helyes megnevezése, ezt akkor szoktuk használni, amikor egy magánszemélytől beszerzel. Például a boltok amikor nyáron a kistermelőktől a faluban megveszik a helyi termelőktől a zöldséget vagy gyümölcsöt, akkor abban az esetben ilyen borderou de achizitii-vel veszi meg a zöldséget és gyümölcsöt, azzal fizeti ki ennek a magánszemélynek, akkor ezt is el tudja számolni költségként. Akkor ezen kívül el tudja számolni az adásvételi szerződés alapján vásárolt eszközt. Például ha valami olyan tárgyi eszközt veszel, amit egy magánszemélytől veszel, és ő nem tud neked számlát adni, akkor írtok egy adásvételi szerződést, és az alapján akkor te be tudod vételezni költségként vagy kiadásként ezt az összeget.

Aztán még van ez a dispozitie de plata, amikor ugyancsak magánszeméllyel kapcsolatosan a kasszából kifizetsz neki valamit, hogyha olyat vásároltál vagy ő olyat vásárolt tőled, a dispozitie de plata-vel tudod elszámolni ezt költségként. Tehát ezek azok a dokumentumok, amelyik mindig le kell fedjék azt az összeget, amit te költségként el szeretnél számolni.

 

Az 5. szabály az amortizáció.

Ha olyan eszközt vagy terméket vásárolsz, aminek az értéke 2500 lejnél magasabb. Ha TVA-fizető vagy, akkor a TVA nélküli értéke ennél magasabb, ha nem vagy TVA-fizető, akkor a teljes értéke ha 2500 lejnél magasabb, akkor ugye egyből nem teheted költségre, hanem úgymond amortizálnod kell ezt az eszközt, ami azt jelenti, hogy felosztod az évek és a hónapok számára az összegét, és minden évben vagy minden hónapban csak az adott arra hónapra eső összeget tudod elszámolni költségként.

Nagyon fontos ebben az esetben az, hogy helyesen válaszd ki, hogy hány évre osztott fel ezt az eszközt, és mindig be kell írnod ezt az összeget, kell vezetned egy ilyet, hogy Registru mijloacelor fixe, mert ha ebbe nem vezeted be, akkor nem fogod tudni, hogy havonta mennyi költséget, illetve évente mennyi költséget számolhatsz el. És akkor ebbe a Registru mijloacelor fixe-be beírod a vásárolt eszköznek az értékét, mondok egy példát: ha veszel egy számítógépet vagy egy laptopot 10000 lejért, és négy év alatt akarod elszámolni, akkor a 10 ezer lejt elosztod néggyel, és évente azt a negyedrészét fogod tudni elszámolni költségként. Mindig csak a Registru mijloacelor fixe-be azt a negyedrészt fogod beírni költségelszámolásba, amit te kiszámoltál arra az évre.

 

Ez volt az öt alapszabálya a költségelszámolásnak.

Javaslom, hogy amikor szeretnéd ezeket felkönyvelni vagy elszámolni vagy beírni, akkor mindig figyelj arra, hogy ezeket próbáld betartani, és akkor biztosan nem történik semmi gond, akár ellenőrzésed van, akár nem. Ha pedig olyat próbálsz elszámolni, ami ugye nem a te tevékenységedhez kapcsolódik, és egyszerűen meg se tudod magyarázni, hogy miért vetted azt, szüksége van-e ahhoz a vállalkozásodnak, hogy jól működjön vagy tovább működjön, akkor nagy az esélye annak, hogy ezt ellenőrzéskor kivágják, és akkor azt be kell fizesd.

 

Gyertek, kövessetek a Sarki Könyvelő Facebook oldalamon!

A következő videó témája az elszámolható, a részben elszámolható, illetve a nem elszámolható költségek.

Mikor kell TVA? – Válaszaim a kérdéseitekre

Mikor kell TVA? – Válaszaim a kérdéseitekre

Mikor kell TVA? – Válaszaim a kérdéseitekre

Az augusztusi hónapnak a TVÁ-t, illetve az ezzel kapcsolatos tudnivalókat szántam. Az első videóm főleg arról szólt, hogyan vásároljunk Unión kívül, illetve belül. Erre a videóra nagyon sok kérdést küldtetek nekem, úgyhogy arra gondoltam, hogy ebben a következő élő bejelentkezésben a leggyakrabban előforduló kérdésekre fogok nektek válaszolni.

 

Öt kérdést választottam ki, ez volt az öt leggyakrabban előforduló kérdés, ezeket tettétek föl a legtöbben függetlenül attól, hogy kinek egyéni vállalkozása van, PFA vagy intreprindere individuala, vagy kinek kft.-je (srl).

 

Lássuk is az első kérdést: honnan tudom, hogy a cégem TVA-fizető-e?

Az elején egy kicsit meglepőnek tűnt ez a kérdés, de rájöttem, hogy amikor jönnek hozzám információért, hogy valamilyen vállalkozást szeretnének indítani, akkor mindenki azt mondja, hogy hogyan tudnánk utána lemondani a TVÁ-t, vagyis az ÁFÁ-t. Azt tudni kell, hogy minden egyes vállalkozás, amit alapból megnyitunk, független attól, hogy PFA, intreprindere individuala vagy srl, alapból egyik sem lesz TVA- fizető vállalkozás.

TVA-fizető vállalkozást akkor fogsz tudni belőle létrehozni, hogy ha te igényeled a TVÁ-t. Egyrészt azért igényeled, mert szeretnél külföldről vásárolni, vagy olyan ügyfeleid lesznek, akiknek ÁFÁ-s számlát kell kiállítsál. Másrészt akkor tudod igényelni, vagy akkor vagy köteles igényelni, hogyha az éves forgalmad meghaladta a 300000 lejt. Tehát alapból egyik cég sem TVÁ-s, akkor lesz TVÁ-s, ha te azt igényeled, illetve belefutsz abba, hogy a forgalmad meghaladta ezt az összeget, és akkor te is ÁFA-fizetővé kell váljál.

 

A másik kérdés az volt: mikor éri meg TVA-fizetőnek lenni?

Akkor fontos, hogy TVA-fizető legyél, ha olyan terveid vannak, olyan eszközöket, beruházásokat szeretnél a közeljövőben vagy hosszú távon a vállalkozásodban, ami magas összegűek, illetve ezeket a magas összegű beruházásokat még az Unión belülről szeretnéd beszerezni. Akkor mindenképpen érdemes, hogy ÁFA-fizető legyél. Másodsorban akkor érdemes ÁFA-fizetőnek lenni, hogyha neked az ügyfeleid jogi személyek. Nem fizikai személyek, nem egyszerű természetes személyek, akik mondjuk a boltodban vásárolnak, hanem olyan cégek, akik netalán még TVA-fizetők is, és ők igénylik azt, hogy a szolgáltatásodat vagy termékedet úgy tudják megvenni tőled, hogy ÁFÁ-s számlát adsz róla.

Tehát mikor éri meg TVA-fizetőnek lenni? Ha nagyobb beruházásra számítottál az elkövetkező időszakban, ha jogi személyek vagy ÁFA-fizető cégek az ügyfeleid, illetve ha nagyobb eszközöket szeretnél az Európai Unión belülről beszerezni, és ebben az esetben akkor tudsz erről TVA nélküli ÁFÁ-t kérni, tehát nem kell kifizetned az abban az országban levő áfakulcsot.

 

A harmadik kérdés, amit nagyon sokan kérdeztetek: mikor váltsam ki ezt a speciális TVA-kódot?

Két héttel ezelőtt, az elmúlt videóban beszéltem arról, hogy mi a menete, mi a módja, hogy ezt a speciális TVÁ-s kódot kiváltsad, és azt is mondtam, hogy ez nem azt jelenti, hogy te ettől a naptól kezdve, amikor kiváltottad, TVA-fizető vállalkozás vagy, hanem egyszerűen ez egy olyan kód, amivel az Európai Unión belül tudsz vásárolni úgy, hogy nem ott, az ottani országban fizeted ki a beszerzendő árura vagy termékre az ÁFÁ-t, hanem itthon fizetsz utána ÁFÁ-t.

Mindenképpen akkor váltsd ki ezt a speciális TVA-kódot, mielőtt nem vásárolsz, vagy mielőtt nem indítod el ezt a vásárlást, mert nagyon fontos az, hogy ez a TVÁ-s kód bekerüljön az EU-s rendszerbe. Van egy ügyfelem, akinek Nagykárolyban van a cége, és ő már az elején alapból kérte, hogy váltsuk ki neki a TVÁ-s kódot, mert ő külföldi személyeknek, az Unióban fog eladni, illetve ott is szeretne vásárolni. Letettük a kérését, és három hét után sem volt aktív ez a speciális TVÁ-s kódja.

Néztük a rendszerben, hogy mi történhet, aztán fel kellett hívjuk az ottani adóhivatalt is. Kiderült, azért nem aktív, mert nem frissítették ők a rendszert. Akkor ők rá kellett a rendszerre frissítsenek, és akkor így jelent meg ez a speciális TVÁ-s kód az uniós rendszerben. Úgyhogy nagyon fontos, hogy mielőtt vásárolnál külföldről, azelőtt kérd meg ezt a speciális TVÁ-s kódot, és akkor utána már akinek te eladsz vagy akitől te vásárolsz, ő is le tudja ellenőrizni, hogy biztos-e, hogy neked van ez az uniós adószámod.

 

További hasznos információkat tudhatsz a Gyorstalpaló Kisvállalkozóknak összeállított könyvemből!

gyorstalpalo_kisvallalkozoknakGyorstalpaló Kisvállalkozóknak ebook – hasznos segítség a cégvezetőknek

 

A következő kérdés, nagyon sokan kérdeztétek: milyen tevékenységeknél nem kötelező ezt a speciális TVÁ-s kódot kiváltani?

Nem kötelező akkor, hogyha Unión kívüli cégektől vásárolsz. Mert akkor úgy van, hogy nem tudod a TVÁ-t, az itthonit fizetni, hanem ki kell fizetned arra a számlára a megfelelő kódot, vagy esetleg vámot, amit az az ország a törvényben, a jogszabályban megszab a te cégedre.

Nem kötelező TVÁ-s kódot kiváltanod, ha ingatlanokkal történő kereskedéssel foglalkozol, illetve akkor sem kötelező TVÁ-snak lenned, hogyha személyszállítás a te profilod, tehát a vállalkozásod valamilyen személyszállítással foglalkozik.

Akkor sem fontos, hogy TVÁ-s legyél, hogyha étterem vagy vendéglátóiparban ügyködsz, ott van a te vállalkozásod.

Nem kell kiváltanod ezt a TVÁ-s kódot akkor, hogyha rövid távú autóbérléssel foglalkozol, te bérelsz autót rövid távra, illetve a te téged szeretne rövid távú autóbérléssel foglalkozni.

Különböző szállítási szolgáltatások, tehát a szállításkiegészítő szolgáltatásokhoz sem szükséges ezt a TVÁ-s kódot kiváltani, például ha a te céged áru-lerakodással vagy áru-berakodással foglalkozik, illetve kamionok megpakolásával, akkor sem szükséges neked ez a TVÁ-s kód. Illetve hogyha az Európai Unión kívüli fuvarozással foglalkozol, akkor nem szükséges ez a TVÁ-s kód, de persze csak akkor, hogy ha a végállomás, tehát ahova te konkrétan szállítod azt a szállítmányt, az is Európai Unión kívüli országba történik.

Akkor sem fontos ez a TVÁ-s kód, hogy ha valamilyen kulturális vagy sporttevékenység, vagy valamilyen művészeti tevékenységekkel, illetve vásárok megszervezésével foglalkozik a te vállalkozásod. Tehát ezekben az esetekben nem kell neked TVÁ-s kódot kiváltanod, nem kötelező, tehát ezekre a tevékenységekre nem kell TVÁ-t fizetned.

Hogyha belföldön valamilyen terméket vagy árut szeretnél eladni, akkor, ha belföldön történik ez a termékeladásod, akkor sem kötelező TVÁ-s kódot kiváltanod, illetve az Európai Unión kívüli áru vagy termék eladás esetében sem szükséges neked ezt a TVÁ-s kódot kiváltanod.

 

Volt egy 5. kérdés,  hogy ezt tettétek fel a legtöbben: milyen következményekkel jár az, hogyha ki kellett volna váltsam jogszabály szerint vagy törvény szerint ez TVÁ-s kódot, de mégsem tettem meg, aztán egy ellenőrzés során rájön erre az adóhatóság, és akkor mi a következménye ennek az úgymond elhanyagolt feladatomnak?

Elsősorban az adott termékre, amikortól te TVÁ-s kódot kellett volna válts, mindenképpen köteles vagy kifizetni a TVA-összeget.

Ezen kívül van egy bírság, amit úgy határoztak meg, hogy az egyéni vállalkozók, a természetes személyek, illetve a kisvállalkozók 5 ezer és 10000 lej közötti büntetésre számíthatnak, a közép- és nagyvállalkozások 10 ezer és 50000 lej közötti bírságot kaphatnak abban az esetben, hogyha nem váltották ki a TVA-kódot, pedig nekik mondjuk olyan eladásuk vagy olyan beszerzésük, illetve olyan tevékenységük volt, amire kötelező lett volna, hogy TVA-fizetők legyenek.

 

Ezt az 5 kérdést választottam ki, remélem, hogy tudtam segíteni.

Ha még bármilyen kérdésetek előfordulna, akkor nyugodtan tegyétek fel akár itt, a videós poszt alatt, akár e-mail címemen, a Sarki Könyvelő Facebook-oldalán megtaláljátok az elérhetőségeimet, és nagyon szívesen válaszolok bármelyikőtöknek.

Aztán jöhetnek a következő kérdések, hogy a szeptemberi hónapban milyen témával foglalkozzunk. Nekem már van a fejemben egy pár ötlet, de ha van nektek valamilyen javaslatotok, hogy miről szeretnétek így, videó formájában információt szerezni, akkor nyugodtan írjátok meg posztban, és akkor figyelembe veszem azt is.

 

 

#sarkikonyvelo #tvaadozas #

Hogyan tudjuk fizetni az áfát, illetve nem fizetni Európai Unión kívüli, illetve belüli vásárlás esetén?

Hogyan tudjuk fizetni az áfát, illetve nem fizetni Európai Unión kívüli, illetve belüli vásárlás esetén?

Hogyan tudjuk fizetni az áfát, illetve nem fizetni Európai Unión kívüli, illetve belüli vásárlás esetén?

Gyakran halljuk azt, amikor valaki szeretne vásárolni, hogy előnyben részesíti azokat az országokat, amelyek az Európai Unión belül vannak, mert hogy tulajdonképpen TVA nélkül tudja beszerezni az adott terméket, illetve a szolgáltatást.

Mit is jelent ez, illetve ki részesülhet ebben a TVA-mentességben, ha az Európai Unión belül szeretne vásárolni? Az a természetes, illetve jogi személy tud TVA-mentesen vásárolni az Európai Unión belül, akinek van valamilyen érvényes TVÁ-s, ÁFA-kódja.

 

Ez a kód kétféle lehet: az egyik a normál TVA-kód,

amely azt jelenti, hogy állandó áfafizetők vagyunk, tehát akár számlát számlázunk, akár megvásárolunk valamit, mindig feltüntetjük a fizetnivaló, illetve a visszaigényelhető TVÁ-t. Ezt úgy tudjuk megjegyezni, hogy ha nekünk van az adószámunk előtt egy RO jelzés, illetve a külföldiek is akkor tudnak utánanézni, hogy ez a RO az adószámunk előtt van.

A másik áfakód, 

amit igényelhetünk, az a speciális TVA-kód. Ezt az adóhivataltól tudjuk igényelni egy 091-es nyilatkozat kitöltésével, és abban az esetben nem fizetünk TVÁ-t az Európai Unión belüli vásárlás esetén, ha annak, akitől vásárolunk, szintén van egy ilyen ÁFA-kódja, tehát ő is ÁFA-fizető tagállam tagja.

Fontos, hogy ezt a speciális kódot csak az Európai Unión belül használhatjuk, vagyis ha Unión kívüli országokból szeretnénk valamilyen terméket vagy szolgáltatást vásárolni, akkor ezt a kódot nem használhatjuk. Tehát nem jogosult a TVA-mentességre az a személy, akinek nincsen érvényes TVÁ-kódja, akár normál, akár speciális TVÁ-s kódja, illetve akkor sem jogosult rá, hogy ha annak a vállalkozónak vagy cégnek, akitől beszerzi, megvenné a szolgáltatást vagy terméket, nincs érvényes TVÁ-s kódja.

 

Másodsorban a román jogszabályok a következő kötelezettséget írják elő a természetes vagy jogi személyek számára.

Ha az Európai Unión belül szeretnénk terméket vásárolni, de ez a termék vagy szolgáltatás egy éven belül nem haladja meg a tízezer eurót, ami 34000 román lej értéknek felel meg, akkor nem vagyunk kötelesek kiváltani ezt a speciális TVÁ-s kódot. Ha az éves beszerzésünk az Európai Unión belül meghaladja a tízezer eurót, vagyis a 34000 lejt az adott jogszabálynak megfelelően, akkor kötelesek vagyunk kiváltani ezt a speciális kódot, vagy a normál TVÁ-s kódot is igényelhetjük, ha úgy gondoljuk, hogy több az a vásárló, aki ÁFÁ-s és tőlünk vásárol.

 

Lássuk, hogy mi a teendőnk abban az esetben, ha az Európai Unión belül szeretnénk vásárolni.

  1. Igényeljünk egy TVÁ-s kódot, egy speciális TVÁ-s kódot, amit a 091-es nyilatkozat kitöltésével tudunk letenni az adóhivatalban.
  2. Mielőtt valamelyik cégtől megvásárolnánk az adott terméket, leellenőrizzük, hogy neki van-e érvényes áfás kódja. A VIES-ben tudjuk megnézni. Ha beütitek az adott cég adószámát, akkor kiadja, hogy neki az Unión belül érvényes-e ez a TVÁ-s kódja.
  3. Az adott termékre kiszámoljuk, hogy mennyi a 19%, a román állam szerinti ÁFA értéke, és ezt fizetjük be az adóhivatalban.
  4. Kitöltjük a 390-es meg a 301-es nyilatkozatot, és ezeket fogjuk letenni a vásárlást követő hónap 25-éig az adóhivatalban. Fontos tudni, hogy ehhez a két nyilatkozathoz szükségünk van mindenképpen elektronikus aláírásra.

 

Tulajdonképpen ezek voltak a lépések, hogyha az Európai Unión belülről szeretnénk vásárolni valamilyen terméket vagy szolgáltatást.

Ha az Európai Unión kívül vásárolunk valamilyen szolgáltatást vagy terméket, akkor az első az, hogy ennek a terméknek kiszámoljuk a 19%-os ÁFÁ-t, és ezt befizetjük a román adóhivatalba, aztán meg kitöltjük a 301-es nyilatkozatot, és azt fogjuk letenni az adóhivatalhoz.

Nagyon fontos itt figyelni arra, hogy itt már nem használhatjuk a speciális TVÁ-s kódunkat, itt mindenképpen a rendes Cod Fiscal-unkat, rendes adószámunkkal kell kitöltsük ezt a 301-es nyilatkozatot.

Még arra kell nagyon figyelni, hogy azok a vállalkozók vagy azok a jogi és természetes személyek, akik rendelkeznek normál TVA-kóddal, és esetleg csak negyedéves TVA-bevallásokat szoktak letenni, ha külföldről vásárolnak egy adott hónapban, akkor a következő hónapban a negyedéves TVA-bevallás helyett, havi TVA-fizetők, illetve havi TVA-bevallók lesznek.

Ezt mindenképpen fontos megjegyezni, mert elég sokszor találkozunk olyannal, hogy utólag derült ki, hogy negyedévente fizették az ÁFÁ-t, pedig volt külföldről beszerzett termékük vagy szolgáltatásuk, és havi fizetők kellett volna legyenek.