Kinek NEM szükséges kasszagép?

Kinek NEM szükséges kasszagép?

Egy előző bejegyzésemben írtam már arról (itt olvashatod), hogy egy új törvénymódosítás kasszagép cserére kötelezi a vállalkozókat! Ezzel kapcsolatosan sokan kérdeztétek, hogy vajon nektek kell-e kasszagép vagy nem! 

 

Ebben a bejegyzésben tehát azokról írok, akiknek nem szükséges kasszagépet vásárolnia és használni, mert a törvényben ezekről is esik szó!

A jogszabály szerint NEM szükséges kasszagép használata az alábbi tevékenységet végző vállalkozásoknak:

 

  • újságárusok, lapárusok

 

  • mezőgazdasági termelők saját termék árusítása esetén

 

  • tömegközlekedési járműveken, ahol jegy, illetve bérlet váltható

 

  • azoknál a vállalkozásoknál, szervezeteknél, ahol belépőjegy alapján fizetnek a vevők , pl. színház, cirkusz, koncert, mozi

 

  • biztosítóházak és nyugdíjpénztárak, pénzügyi tevékenységet végző cégek, kivétel ez alól a valutaváltók, nekik szükséges a kasszagép használata

 

  • profesii liberale tevékenységet végző vállalkozók. Ezek román nyelvű felsorolását itt találod, de én is megemlítek egy párat pl. orvosok, könyvelők, ügyvédek, logopédusok, fordítók!  

 

  • vallási intézmények által nyújtott szolgáltatások ill. vallási tárgyak árusítása

 

  • építkezési munkálatokhoz, javításhoz, területrendezéshez

 

  • szerelésnél, javításnál, ha az ügyfél otthonában történik

 

  • turizmus és turisztikai szolgáltatóknál

 

  • víz, gáz villany, telefon, kábeltévé és hasonló szolgáltatóknál

 

  • vasúti utasszállításhoz

 

  • szerencsejáték gépekhez, ahol banjeggyel vagy érmével lehet fizetni

 

  • parkolási szolgáltatásoknál, ahol bankautomata áll a rendelkezésre

 

  • kereskedelmi-, ital automatáknál, ahol bankjeggyel vagy érmével lehet vásárolni

 

Láthatod, hogy nagyon sok vállalkozásnak nem kötelező a kasszagép!

 

DE ezeknek a vállalkozásoknak is nyomon követhető kell legyen a bevételük! Azok a vállalkozások, ahol nem jegy, bérlet, vagy automatán keresztül érkezik a bevételük számlát és nyugtát kell adjanak a vásárlóiknak és azt vezetik fel a nyilvántartásukba (Registru de casă, Registru jurnal de incasări și plăți)!

 

Ha kérdésed merült fel a fentiekkel kapcsolatban, bátran tedd fel és szívesen válaszolok rá!

 

Ne felejts el felíratkozni a hírlevelemre és a youtube csatornámra, akkor biztosan nem maradsz le semmilyen új változásról!

 

5+1 teendő KFT (SRL) alapítása után!

5+1 teendő KFT (SRL) alapítása után!

Nem tudom ki hogy van vele, de visszagondolva arra az időre, amikor én alapítottam a cégemet (SRL) örömmámorban úsztam! Iszonyúan lelkes voltam (még ma is tart :-)) amikor kézhez kaptam a cégem alapító íratait! De voltak dolgok, amiket 1 hónapon belül el kellett intéznem, ha törvényesen akartam eljárni!

Az alábbi bejegyzésben felsorolom azokat a teendőket, amiket kötelező módon el kell végezned, ha cégtulajdonos (SRL) lettél! Ezek után már nem lesz egyéb dolgod, a többit meg tudod beszélni a könyvelőddel (ha jól választottál!) és biztosan számíthatsz rá a mindennapi könyvelési kérdésekben! 

 

  1. lépés: A megalapítástól számított 30 napon belül a megyei Pénzügyről be kell szerezned a Registru Unic de Control-t! Ez egy nagy, hosszú füzet, az ára 30 lej, ellenőrzéskor ebbe írnak bele minden fontos információt az ellenőrző szervek! Ha nincs megvásárolva a regiszter, akkor az ellenőr nem tudja az ellenőrzést végrehajtani, ezért kénytelen lesz büntetést kiszabni!                                                          

  2. lépés: Könyvelőt választani és megírni vele a szerződést! Ezt törvényi jogszabály kötelezi és le is kell jelenteni a Pénzügyre a 010-es nyilatkozatban! Célja, hogy a cégek nyomon követhetőek legyenek, sok cég nyom nélkül eltünik, az ellenőrök nem találnak senkit a cég székhelyén, és ilyenkor a következő akihez fordulnak a könyvelő!  FONTOS: a könyvelő bejegyzett CECCAR tag legyen, hiszen az engedélye számát bele kell írni a nyilatkozatba!                                            

  3. lépés: közjegyzői felhatalmazás, amiben felhatalmazod a könyvelőt arra, hogy online küldhesse el a kötelező nyilatkozatokat! Erre nincs különösebb forma vagy nyomtatvány, ezt a közjegyző tudja, hogyan kell, neked vinned kell hozzá a Certificat de Inregistrare Fiscala-t vagy a Certificat Unic de Inregistrare-t és a könyvelő személyi igazolvány másolatát! FONTOS: az adminisztrátor csak személyesen kérheti a felhatalmazást a közjegyzőnél!                                                                                                                

  4. lépés: bankszámlát nyitani a vállalkozásod nevére! Nem fontos, hogy melyik bankba volt befizetve a törzstőke, bárhol lehet számlát nyitani és a befizetett törzstőkét átutalni az új számlára! Ez az összeg szabadon felhasználható vagy kivehető!                                                                                                           

  5. lépés: számlázó program választása! Én nagyon fontosnak tartom ezt a lépést, mert egyrészt nagyon jó ingyenes számlázó programok vannak, tehát nem kerül pénzbe! Másrészt a számlázó program egy csomó olyan dolgot tud, amit esetleg te nem, pl. előre le kell szögezni a számlák kezdő sorszámát, vagy a törzstőke összege mindenképpen kell szerepeljen a számlán és a nyugtán is! Ezekben nagyon nagy segítség egy hivatalos program!

     +1. lépés: lekérni a pénzügyről az ÁFA (TVA) kódot a külföldi vásárlásokhoz! (Erről ITT olvashatsz bővebben!) Ez nem kötelező, ettől nem leszel ÁFA (TVA) fizető és semmilyen kötelezettséggel nem jár! De jó, ha megvan, mert ha valamikor külföldről szeretnél vásárolni, vagy eladni azonnal meg tudod tenni, nem kell várakoznod rá, hiszen a kód beszerzése beletelik jó pár napba!

 

Sok szerencsét a vállalkozásodhoz!

Ha bármi kérdésed van írhatsz az office@sarkikonyvelo.ro email címre!

Ha nem szeretnél lemaradni az új infókról, íratkozz fel a hírlevelemre az alábbi linken!

Így tarts rendet! – kezdő vállalkozóknak

Így tarts rendet! – kezdő vállalkozóknak

Ahhoz, hogy a vállalkozásod átlátható legyen és jól müködjön, fontos hogy legyen rend a számláid, irataid között!

Egyetlen szabály van erre vonatkozóan, amit nagyon az eszedbe kell vésned, ha vállalkozó vagy: havonta, dátum szerint növekvő sorrendben, egy mappába lefűzve kell tartani a dokumentumokat. Akár elektronikusan is megteheted mindezt, ugyanis 2016 óta nem kötelező papír alapon tárolni a nyomtatványokat. Ám, egy feltételnek eleget kell tenni: az ellenőrző szervek által kért irat kinyomtatható legyen.

Én mindössze kétféle módszert használok:

1. PFA (Egyéni vállalkozás) esetén egy mappába kerül minden számla és nyugta vegyesen, dátum szerint sorba rakva. A végére a banki számlakivonatokat, a kinyomtatott havi nyilvántartásokat és a nyilatkozatokat fűzöm le, amiket elküldtem elektronikusan is az ANAF felé. Így, rendszerezve kerül vissza a mappa a vállalkozóhoz. Emellett elektronikusan is tárolok minden olyan nyilatkozatot, amit én küldök el a hivatalos szerveknek; cégenként, típusonként, külön mappában. Ezeket csak magamnak teszem el, hogy ha valami kérdés van, könnyen utána tudjak nézni.

2. SRL (KFT) esetén a mappába először a bejövő számlák kerülnek bele – dátum szerint –, utána a kimenő számlák – szintén dátum szerint –, majd a kasszakönyv és a banki számlakivonat. Ha van alkalmazott, ezek után a dokumentumok után fűzöm le a fizetési nyilvántartást, a jelenléti lapot, a nyilatkozatokat (ÁFA, adóbevallás, alkalmazottak után fizetett járulékok nyilatkozata), majd a sort a mérleggel zárom.

A decemberi mappákba kerülnek – minden év végén – az év végi zárások, a leltárak és az eszközök listája. Külön mappába fűzöm le az éves és a féléves mérlegeket. És ebben az esetben is elektronikusan tárolok minden olyan nyilatkozatot, amit online küldök el a hivatalokba. Egyébként minden évet külön dobozba teszek: legalul a januári mappa, legfelül a decemberi, a dobozra pedig ráírom az évszámot és a cég nevét. Ha ellenőrzés van akkor így könnyen megtalálom a kért mappákat. Ez a saját és a férjem cégére vonatkozik, mert az ügyfeleimnek minden hónap végén, vagy minden év végén (ki hogy szeretné) visszaadom a mappákat, amiket havonta lefűztem és felkönyveltem.

A törvény például azt írja elő, hogy a tárolás olyan helyen történjen, ahol nem érheti sérülés, nedvesség, vagy egyéb kárt okozó tényező a dokumentumokat. Tudniillik azokat több évre kell eltennie a vállalkozónak.

Például az áru vagy termék mozgását kísérő bizonylatokat (Notă de recepție și constatare de diferențe; Bon de predare, transfer, restituire; Bon de consum; Dispoziție de livrare; Fișă de magazie; Listă de inventariere; stb.), a nyugtákat (Chitanță), átvételi-kiadási jegyzőkönyveket, kiszállási és utazási elszámolásokat, árubeszerzési listákat (borderou de achizitie) öt évig kell megőrizni, míg azokat a dokumentumokat, nyilvántartási könyveket, amik pénzügyi, könyvelési adatokat tartalmaznak (Registru jurnal, Registru inventar) már tíz évig.

Az alkalmazottak fizetési elszámolását (statele de salarii) pedig ötven évre kell eltenni.

További hasznos tudnivalókat küldök, ha felíratkozol a hírlevelemre!

Ha kérdésed lenne ezzel kapcsolatosan, várom hívásodat vagy e-mailedet az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
telefon: +40 733 94 11 42
e-mail cím: office@sarkikonyvelo.ro